Az M4-es út elkerülő szakaszának építése miatt ezerötszáz méter hosszú lelőhelyen, több szakaszon dolgoznak a múzeum szakemberei tavaly május óta. Tárnoki Judit a feltárás helyszínén elmondta: tíz-tizenkét avar kori sírhely lehet a területen, amelyből eddig hetet tártak fel. Hozzátette: a kilencedik századi temetkezési rítus érdekessége, hogy a korabeli emberek a koporsókra megnyúzott birka- vagy szarvasmarhabőrt terítettek. Erre az elhunytak csontváza fölött levő állati koponya- és végtagcsontok utalnak – mutatta.
Az ásatásvezető kitért arra, hogy a sírokban használati tárgyakat, vaskést, gyöngysort, két égetett agyagedényt, ugyanennyi vas övcsatot és az egyik női csontváz mellett egy orsókarikát is feltártak. Tárnoki Judit a kora Árpád-kori település maradványairól elmondta: nyeregtetős, földbe mélyített házakban éltek a Tisza kanyarulatának partján az emberek a tizedik században. A település sajátossága a rengeteg árok és kisebb-nagyobb gödör, ez utóbbiakat hulladéktárolónak használták.
A feltárt csontok antropológiai vizsgálatát a Természettudományi Múzeum szakemberei fogják elvégezni, majd később tárolni, az állati és egyéb leleteket a szolnoki Damjanich János Múzeumba szállítják – mondta Tárnoki Judit. Az ásatásvezető emlékeztetett arra, hogy Tiszapüspöki határában nem ezek az első leletek, amelyeket feltártak: tavaly római kori szarmata településre bukkantak.
