Az új terápiák felére csökkentik a halálozást

Új típusú terápiákról és a diagnózis feldolgozásáról is szó volt a Visszanyert idő című fotókiállítás megnyitóján.

Visszanyert idő címmel mutattak be fotókiállítást az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A fényképsorozat több szempontból is egyedinek számít. Egyrészt a portrékon szereplő két modell, Tallós Rita színművész és Balassa Gabriella, a Mellrákfórum alapító tagja egyaránt mellráktúlélő. Pontosan tudják tehát, milyen óriási küzdelem szükséges ahhoz, hogy legyőzzék ezt a betegséget. A képek készítője, Kissik Imre pedig radiológus rezidens orvos.

„Fekszel órákon át csővel a vénádban, úgy tűnik, soha nem lesz vége a lassú csepegésnek. Ha közben a többi beteg kommentárját kell hallgatni, az a baj, ha egyedül maradsz a gondolataiddal, az a baj ” – mondja egy emlőrákkal diagnosztizált nő.

A Visszanyert idő című kiállítás az Egészség Hídja Összefogás Egyesület és a Rákellenes Charta tagszervezetei támogatásával valósult meg. A képek célja, hogy bemutassák a hagyományos és a modern emlőrák-terápiák összehasonlítását, illetve a betegséggel való küzdelmet.

A megnyitón Balassa Gabriella kissé félszegen, de őszintén mesélt arról, hogy akármennyire is pozitív a hozzáállás, tény, hogy a rák igenis elszigetel. Tapasztalatai szerint ha valakiről kiderül, hogy például emlőrákos, rögtön egyfajta stigmát kap, annak ellenére is, hogy a betegség legyőzhető. Erre ő maga is kiváló példa lehet.

Tallós Rita szerint az is komoly gond, hogy sokan titkolják állapotukat, ő is több olyan pácienssel találkozott, aki büszkén mesélte, hogy sem a barátai, sem a kollégái, még a gyermekei sem tudják, hogy beteg.

A kiállítás címe arra utal, hogy a legújabb eljárásoknak köszönhetően az orvosok már sikerrel vehetik fel a harcot a betegséggel szemben. A korai stádiumban felfedezett emlőrák ugyanis ma már jó eséllyel gyógyítható, az előrehaladott stádiumban lévő daganat pedig a modern terápiák révén krónikussá tehető. Arról, hogy pontosan milyen egy efféle modern terápia, Dank Magdolnát, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Számú Belgyógyászati Klinika onkológiai részlegének részlegvezető docensét faggattuk. Szerinte az új, biológiai terápiák megfelezik annak esélyét, hogy kiújuljon a betegség, és szintén felére csökkentik a halálozás rizikóját. A kezelés időtartama is megváltozott, amellett, hogy nem jár az életminőség romlásával. Kifejtette, hogy a kemoterápia a mai napig bázisa a daganatos megbetegedések gyógyításának, a biológiai terápiákat ezzel együtt alkalmazzák. A célzott kezelés feladata, hogy a daganat működését szabályozza úgy, hogy ne legyen képes áttéteket képezni.

A fotósorozat egészében az életigenlést, a rák legyőzhetőségét hirdeti, de a képek különböző szituációkat jelenítenek meg, az innovatív és a hagyományos terápiában részt vevők eltérő élethelyzeteit és érzelmi viszonyulásait ábrázolják. Felvétel arról, mikor kiderül, hogy emlőrákot diagnosztizáltak a betegnél, az elkeseredett és idegőrlő várakozásról a kórházakban, a hosszadalmas kezelésekről, az elszigetelődésről, a hangulatváltozásokról és végül arról, mikor kiderül: sikerült, a páciens legyőzte a betegséget. A fényképeket a legnagyobb fővárosi és regionális onkológiai központokban állítják majd ki, azt remélve, hogy erőt meríthetnek belőlük betegek és hozzátartozók egyaránt.

Ahogy a megnyitón kiderült, élete során minden hetedik nő megtapasztalja, hogy mivel jár ez a betegség, évente több mint ötezer új emlőrákos megbetegedést regisztrálnak Magyarországon. Az új típusú terápiákon túl persze a korai felismerés is előny, ezért többen is hangsúlyozták a rendszeres önvizsgálat jelentőségét.

A megnyitón Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, a kampány fővédnöke kiemelte, a mellrák évente kétezer ember halálát okozza, ráadásul sokáig az a téves szokás élt a köztudatban, hogy ezt a betegséget szégyellni kell. Arra a kérdésre, hogy ez a kór nálunk miért gyakoribb, mint más fejlett országokban, azt a választ adta, hogy az információhiány, a betegségekhez való hozzáállás és sokszor a szégyenérzet is probléma. Ezért is kell rengeteget tenni azért, hogy a szűrési programok sokkal sikeresebbek legyenek, és a nők igénybe vegyék azt a szolgáltatást, amelyet ingyenesen biztosít számukra az állam.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az onkológiai intézettel összefogva azon dolgoznak, hogy a szűrés és a betegség gyanújának felmerülése után hogyan lehetne megszervezni, hogy a beteg a lehető leghamarabb megfelelő szakemberhez kerüljön. Néhány hónapon belül ezen a fronton is átalakítás jöhet.

Kiemelt szerepe van a rákos megbetegedések esetén a korai diagnosztikának és a szakorvosi kezelésnek, ezt támogatandó hamarosan változások várhatók az egészségügyi ellátásban – tudtuk meg Zombor Gábortól. „Volt egy megbeszélés az onkológiai szakmával, s egyetértettünk abban, hogy ez fontos kérdés, mert amellett, hogy a megelőzés, a szűrés és a későbbi terápia lehetősége is adva van, nagyon sok beteg bolyong a rendszerben a betegség gyanújával vagy egy félig diagnosztizált daganattal. Azt tapasztaljuk, hogy bár jó szándékkal, de sok helyen fordul meg, így gyakran már késő, mire elkezdenék a kezelést, hiszen öt-hat hónap is eltelik így.”

Éppen ezért egy olyan javaslatcsomag kidolgozásába kezdtek, mely garantálja, hogy gyanú esetén az első út – jogszabályilag is meghatározott módon – egy onkológiai centrumba vagy onkológusok által felügyelt központba vezessen, és ott prioritást kapjon a beteg ct-, vagy mri-vizsgálata és a patológia. Jelenleg ugyanis ezekre hónapokat kell várni, így mire biztos a diagnózis, a páciens gyakran már gyógyíthatatlan.

Az emlőrák mellett az államtitkárt a tüdőrákról is kérdeztük, hiszen hazánkban ez az egyik vezető halálok a rákos megbetegedések között, évente körülbelül nyolcezer ember hal meg a betegség következtében. Ennek ellenére a szűrés ezen a területen távolról sem ingyenes.

Még akkor sem az, ha Magyarországon sokan gondolják így. Amikor kérdeztük, Zombor Gábor is meg volt győződve arról, hogy bár a kötelező tüdőszűrés megszűnt, „ha valakinek van biztosítása, és bemegy egy tüdőgondozóba, ott száz százalék, hogy nem kérhetnek pénzt”.

Ezzel szemben a valóság az, hogy nem mindenkinek ingyenes. A harminc év alatti betegeknek fizetniük kell a vizsgálatért 1700 forintot, de olyan intézmény is van, ahol 4500 forintba kerül a szűrés. Az ország kórházaiban és szakrendelőiben nem találtunk egységes rendszert, van, ahol csak negyven év alatt kell fizetni, amennyiben munkaalkalmasság céljából végzik a szűrést, máshol harminc év alatt; Budapest egyes részen ha a lakcímkártyán nem az adott kerület szerepel, 2000 vagy 4500 forint a díjszabás.