Visszatérve a Földre és a The Telegraph cikkére, nem csak a csillagoknál lehet ezt a jelenséget elméletben megfigyelni. Ha a gravitáció szempontjából olyan jelentéktelen testeket nézünk, mint a Föld, nem járhatunk sikerrel, de a fekete lyukaknál, amik ugye gravitációs szempontból igen jól el vannak eresztve, igenis látványosak. Tehát elméletben a fekete lyuk eseményhorizontján nem egy fehér fénycsíkot, hanem szivárványt látnánk, hiszen más időben kapná el a különböző frekvenciájú részecskéket, fényt. Az írás szerint ez a mini fekete lyukakra is igaz, melyek létrehozásához elég energiával vértezték fel az LHC-t. Frances Saunders, az Institute of Physics elnöke kifejtette, hogy a jelenségek megfigyelése fényt vethetne az univerzumunk 95 százalékát kitevő sötét energia és sötét anyag, valamint a szuperszimmetria, ami a párhuzamos dimenziók létét jelezné, megértésére.
Amennyiben a kísérletek sikerrel járnak, és igazolják a szivárvány gravitáció létét, az sokkal több energia meglétét feltételezi, ami azt jelentené, hogy a korai univerzum nagyon is másképp festett. Az egyik legfontosabb „eredmény” az lenne, hogy ha az időben visszafele haladnánk, akkor univerzumunk ugyan egyre haladna a végtelen sűrűség felé, azt sosem érné el, tehát nem lenne szingularitás, azaz kezdet.
