Hiába bújsz el, az új szoftver észrevesz

Az új algoritmus még a fejjel lefelé, takarásban lévő arcot is képes bármikor észrevenni.

Ezzel szemben a DDFD a legapróbb alkotóelemekig képes lebontani a képet. A korábbi példánál maradva: a rendszer nemcsak kategorizálni próbálja az adott képet, hogy azon gyík vagy macska látható-e, hanem megvizsgálja például, hogy vannak-e pikkelyek vagy szőr, ellenőrzi a lábakat, szemeket, füleket, orrot. Bizonyos jeleket keres – mondjuk a láb formájára vagy a szőr mintázatára utalókat –, majd ezeket összeteszi, és csak ezután dönti el, hogy mit is érzékel tulajdonképpen.

A Daily Mail azt írja, az algoritmus egy olyan kétszázezer arcképet tartalmazó adatbázisból dolgozik, amelyeket különböző szögből fotóztak, illetve további húszmillió olyan képet használ, amin nincs arc. A cikk megemlékezik a GoogLeNet csoportosító algoritmusról is, ami képes kiszúrni egy képet a képben, tehát egy kalapos kutyáról készült fotón felismeri a fejfedőt az állat fején.

Ez azt jelenti, hogy a DDFD akkor is képes felismerni egy arcot – akár egy fejjel lefelé fordított felvételen is –, ha az el van fordulva, részben hiányzik a képről, vagy mondjuk csak a fotó hátterében tűnik fel. Természetesen ez az érzékelés nem ugyanaz, mintha az algoritmus megmondaná, hogy kinek az arcát „látja”, de ez hamarosan megváltozhat, ugyanis a Facebook épp ezen a technológián dolgozik.

Az ExtremeTech cikke szerint a DeepFace nevű szoftver, amin Zuckerberg oldalának fejlesztői dolgoznak, majdnem olyan pontosan képes felismerni az arcokat, mint az emberi agy. Ha összehasonlít két fotót, bizonyos tényezők számbavétele mellett 97,25 százalékos pontossággal képes megmondani, hogy a két képen ugyanaz az arc látható-e. Az emberi agy ugyanezt a feladatot 97,53 százalékos pontossággal hajtja végre.

A Vice-cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy e két rendszer együttese a jövőben komoly személyiségi jogi problémákat vethet fel. A térfigyelő kamerák így le tudják követni az ember mozgását és listázni tudják, hol és kivel találkoztunk. Ha betérünk egy ügyvédi irodába vagy egy magánorvosi rendelőbe, miközben a „nagy testvér” figyeli minden lépésünket, kellő szabályozás hiányában vége lehet az ügyvédi vagy az orvosi titoktartásnak. Ha pedig feltűnünk egy szelfi hátterében, ami aztán felkerül a Facebookra, és a közösségi oldal – miután a DeepFace felismerte arcunkat – automatikusan megjelöl minket a fotón és megjeleníti azt ismerőseink hírfolyamában (amennyiben elfelejtettük beállítani, hogy ezt automatikusan tiltsuk), szélsőséges esetben nemcsak egy meglepetésbulit tehet gallyra, de kínos magyarázkodások elé is nézhetünk. Tény, hogy ez még csak a jövő, de a technológia ilyetén rohamos fejlődésével egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a jelenünkké váljon.