A szakértők szerint legrosszabb esetben akár 40 emlősfaj is kihalhat 2080-ig, ezt a veszélyt pedig újabb természetvédelmi területek kialakításával lehetne mérsékelni. A területeknek nem kell különösen nagynak lenniük, de jól kell kiválasztani őket – fogalmazta meg kutatócsoport.
„Matthew Struebig brit és Andreas Wilting német szakértő vezetésével a tudósok olyan modellt dolgoztak ki, amely nemcsak a következő 65 év lehetséges klímaváltozását jósolja meg, hanem figyelembe veszi azt is, hogy Borneó mely területeinek erdőségei tűnnek el legnagyobb valószínűséggel. Ehhez műholdas adatok biztosítanak információt” – mondta el Stephanie Kramer-Schadt, a berlini Leibniz Zoológiai és Vadállatkutató Intézet (IZW) munkatársa.
A jóslatok szerint leginkább az alföldi esőerdők változnak meg, de előreláthatóan sok emlős, köztük néhány ritka emberszabású a magasabban fekvő területeken is megfelelő körülményekre lel. Más állatok viszont, például a laposfejű macska (Priomailurus planiceps) a veszélyeztetett tőzeges és mocsaras területeket részesítik előnyben.
Hogy minél több állatnak biztosítható legyen az élettere, új vadvédelmi területekre van szükség összesen akár 28 ezer négyzetkilométeres területen – vélik a kutatók. Ez a délkelet-ázsiai sziget négy százalékát jelenti. Kiemelten fontosak a magasabban fekvő erdős területek, amelyek sok faj számára létfontosságúak. Borneó erdői a Természetvédelmi Világalap (WWF) információi szerint a világ legveszélyeztetettebbjei közé tartoznak.
