Két német, két olasz, egy finn és két magyar – az Országos Onkológiai Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem – akadémiai partner tizenöt fiatal kutató bevonásával vesz részt abban az Európa Unió által kiírt és támogatott Marie Sklodowska-Curie European Training Network konzorciumban, melynek célja, hogy új, daganatellenes hatóanyagokat keressen és teszteljen, mondta el az MNO-nak dr. Tóvári József, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa. Mint kifejtette: a fiatal kutatók az imént felsorolt országokban 2015 és 2018 között fognak kutatómunkát végezni, amellyel akár, ha megfelelő eredményeik vannak, elnyerhetik a phd fokozatot is. A fiatal kutatók csak abba az országba mehetnek a projekten munkálkodni, ahol az elmúlt három évben nem dolgoztak és nem tanultak korábban egy évnél tovább, vagyis minden országba más nemzetiségű tanuló fog érkezni. A mobilitáson kívül a projekt nagy előnye, hogy azt a tudást, amelyet a fiatalok a kutatásaik során felhalmoztak, kipróbálhatják piaci körülmények között is: a munkaterv harminchat hónapjából hármat nagyobb gyógyszeripari cégeknél is dolgozhatnak.
Mint dr. Tóvári elmondta: a projekt munkatervének sikeres végrehajtása során egy sor új peptidgyógyszer-konjugátumot fognak kifejleszteni és tesztelni. A terápia lényege, hogy fehérjéhez kötik hozzá a daganatellenes molekulát, így próbálják elérni, hogy a sejtpusztító hatást a szer csak a daganaton váltsa ki. Ha fehérje nélkül adjuk ezeket a szereket, minden sejthez eljutnak, így okozva rengeteg esetben komoly mellékhatásokat – hangsúlyozta a szakértő, s arról is szólt, hogy a peptidek specifikusabban felismerik, és jobban is kötődnek a daganatsejtekhez. Ez a célzott daganatellenes terápia egyik formája, amely már nem új keletű a rákgyógyításban. „Egy-egy, a tumorsejt túlélésében fontos molekulát próbálunk meg blokkolni, ezáltal akadályozva meg a daganat növekedését, vagy akár elősegítve az elpusztítását” – emelte ki.
A kutató szerint olyan gyógyszer sosem lesz, amely az összes tumort képes meggyógyítani, mivel minden daganatra más biológiai és molekuláris viselkedés jellemző. A molekuláris diagnosztika fejlődésével ma már nem egyszerűen azt mondják, hogy tüdőrák vagy annak egy patológiai formája, hanem komoly molekuláris szinten fel tudnak térképezni egy daganatot, nem beszélve arról, hogy ahány páciens, annyiféle például az immunrendszere is – mondta. „Éppen ezért lesz a jövő terápiája a személyre szabott terápia, melynek során a daganatgyilkos módszerek közül az adott egyénre alkalmazható legjobbat igyekszünk kiválasztani. Amin mi kísérletezünk most, az egy általános modell, amelyet ki lehet szélesíteni másfajta daganattípusokra is” – hangsúlyozta.
Hogy miből lesz daganatellenes gyógyszer, és mi kerül a piacra, az rendkívül összetett kérdés, nagyon sok mindentől függ. Mint a szakember elárulta: egy tudományos konferencián ma már számos eredményes szert lehet találni, de hogy ezeket hogyan tudják továbbfejleszteni, illetve állatkísérletekben vagy klinikai fázisban alkalmazni, az sok mindentől függ. Egyrészt a molekuláktól, másrészt attól, hogy milyen daganatokon próbálják alkalmazni, illetve nagyon komoly finanszírozási kérdésektől, nevezetesen: hogy az éppen aktuális fejlesztő melyik irányt karolja fel és melyikbe fektet be nagyon sok pénzt.
Dr. Tóvári József szerint ha valamit felfedeznek a kutatók, könnyű jóslásokba bocsátkozni, de ezeket nagyon nehéz megvalósítani, és emberi szervezetben alkalmazható szerré továbbfejleszteni. Ott van például Paul Ehrlich Nobel-díjas orvos, aki már meglehetősen korán, 1908-ban előrevetítette a célzott terápiában rejlő lehetőségeket. Azóta eltelt több mint száz év, és most is ezen dolgoznak a tudósok a tumorbiológiában. A kemoterápia az 1940–50-es évektől kezdődően alkalmazott daganatellenes eszköz, az 1970–80-as évekre alakult ki azoknak a kezelőszereknek a nagy többsége, amelyet ma tudnak használni, az újonnan jövők pedig az 1990–2000-es években kezdtek klinikai gyakorlattá válni. Továbbra is folyamatosan kell ezeket fejleszteni, mert még mindig nem tudják elérni velük azokat a célokat, amelyeket szeretnének – mondta a szakértő.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyi esélyt lát arra, hogy akár egy jól működő daganatellenes szer legyen a konzorcium végeredménye, a kutató így reagált: „Van egy munkatervünk, elkezdünk dolgozni a hipotéziseinkből, aztán meglátjuk, milyen eredmények születnek.” Mint elmondta, egy két-három éves projekt végén nagyon gyakran előfordul, hogy nem ott jár a végrehajtás, ahonnan elindult. „Ez alapkutatás, melynek fő célja, hogy a fiatalok megismerjék ezt a területet. Kiemelendő, hogy a daganatkutatás egyik nagyon fontos területét érintik a projekt során, és mivel cégek is részt vesznek a kutatásban, akár szabadalmaztatható termékek keletkezhetnek, de az is meglehet, hogy nem lesz különösebben nagy áttörés” – hangsúlyozta.
Konzorciumok esetében a születő szellemi termékeket komoly szerződések szabályozzák. Mint dr. Tóvári József elmondta: ha valami piacképes termék keletkezik, akkor a jogok közösek lesznek, de mivel mi, magyarok is benne vagyunk, magyar szellemi termék is lesz.
