Az orvostanhallgatók, sebészek, professzorok munkáját jelentősen megkönnyítő, szabadalmi védettség alatt álló eszköz és eljárás tíz év és rengeteg ember kőkemény munkájának büszke eredménye. Az óriási űrt pótoló világújdonságról Balogh Attilával, a fejlesztés atyjával, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegsebészével, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem idegsebészeti tanszékének oktatójával beszélgettünk.
Az orvostanhallgatók az egyetem első két évében tanulják az anatómiát, ehhez többfajta eszköz áll rendelkezésükre: ott vannak az anatómiai atlaszok és képeskönyvek, illetve ma már, hála a technika fejlődésének, több szoftver is hozzáférhető. Ezekkel azonban az a gond, hogy az atlaszok statikus képeket tartalmaznak, a hallgató nem tudja őket elforgatni. Vannak már olyan 3D-s szoftverek, amelyek képét el lehet forgatni, de ezek egy művész által megrajzolt preparátumok, amelyekből modellt szerkesztettek. Az atlaszokon kívül még bonctermi gyakorlatra is lehetőségük van a hallgatóknak, amely – bár Magyarországon elegendő tetemet tudnak az intézmények rendelkezésére bocsátani – mégis nehézkes, mivel a tizenöt-húsz hallgató egy kisebb teremben állva szinte alig fér hozzá a preparátumhoz.
A magyar fejlesztés alapítója tizenkét évvel ezelőtt idegsebészként kezdett el szimulációval foglalkozni. Arra volt kíváncsi, hogy hogyan lehet idegsebészeti műtéteket úgy szimulálni, hogy a rezidensek és az idegsebészjelöltek gyakorolni tudják a különböző feltárásokat, így jutott el ehhez a fejlesztési gondolathoz, amelyből aztán kinőtte magát a rendszer. „A 4D Anatomy fejlesztését azzal a céllal indítottuk el, hogy a hallgatók, az oktatók és az orvosok számára olyan újszerű, képi megjelenítést is tartalmazó oktatóprogramot alkossunk, amely a bonctermi élményt a lehető legvalóságosabb mivoltában képes odavarázsolni” – mondta az MNO-nak Balogh Attila. Mint kifejtette: ez a robusztus, szabadalmaztatott technológiai fejlesztés gyakorlatilag egy fotográfiás képrekonstrukció, amelyhez egy szintén általuk fejlesztett térszkenner és egy netes szoftver, a 4danatomy.com tartozik. „A fejlesztés létrejöttét segítette a Semmelweis Egyetem, amely rendelkezésünkre bocsátotta a labort és infrastruktúráját, ahol az egyedi preparátumok elérhetők” – közölte az idegsebész.
Az interaktív modulok képi anyagát egy kamerával ellátott szkenner készíti el, amely egy robotberendezés segítségével több ezer képet vesz fel a preparáció legkülönbözőbb fázisairól, és ezeket úgy csomagolja, rekonstruálja össze, hogy az interneten, a felhőalapú technológiának hála, akár több száz gigabájt igazi – nem művész által megrajzolt – preparátumról készült kép is hozzáférhető legyen. „Azt kellett megoldanunk, hogy több tízezer képet tudjunk zökkenőmentesen eljuttatni a felhasználóhoz, ami hatalmas fejlesztés volt” – mondta Balogh. A hallgatók, mint a boncteremben, forgatni tudják, virtuálisan kézbe vehetik ezeket a preparátumokat. „Így lesz az eszköz segítségével a bonctermi élmény bármikor és bárhol elérhető” – emelte ki a szakértő.
Mint elmondta: a világhálón sokféle szoftver elérhető, de ezek csak 3D-sek, ők ezt a megjelenítést 4D-ssé fejlesztették, így a találmány nemcsak térélményt ad, hanem azt időben, a preparációk egyes fázisaiban is nyomon lehet követni. Mint egy térhatású, interaktív film, ahol a hallgató vezérel mindent: ő az, aki elforgatja és boncolja, akár otthon, a számítógép segítségével is.
„A célunk az volt, hogy ne csak szimulációs adatbázist hozzunk létre, hanem egy olyan oktatóprogramot, amelynek segítségével a tanárok, sebészek, professzorok adott esetben a saját hallgatóik tudását is le tudják mérni, teszteket, kérdéseket tudjanak létrehozni, azokat bármikor, néhány klikkelés segítségével bármilyen eszközön meg tudják osztani, és a saját oktatási anyagaikat könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre tudják bocsátani. Így jött létre a 4D Anatomy oktatóprogram, amelyet már a világ számos vezető intézetében beépítettek az oktatásba” – büszkélkedik a technológia feltalálója és kifejlesztője. A Londoni Királyi Főiskolától Írország Nemzeti Egyetemén át a Floridai Nemzetközi Egyetemig, Németországtól Malajziáig egyre nagyobb elismertségre tett szert a technológia, szakmai körökben több ezer hallgatónak szolgál segítségül. „Ennek a programnak sok eleme lesz még, nemcsak az anatómiai, hanem patológiai kiterjesztése is folyamatban van, vagyis beteg emberi testrészeket is fogunk tudni mutatni oktatási céllal” – árulta el a fejlesztő. Tervezik továbbá, hogy olyan különböző sebészi technikákat is modelleznek majd, melyek segítségével a hallgatók interaktív térhatásban, bárhol elérhető módon gyakorolni tudják a műtéteket.
