Dark cikkében úgy jellemzi a házat, mint amelyet a köves hegyoldalba vájtak, a fennmaradó részét pedig kőből épült falakkal egészítették ki egy többszobás házzá; a kapualjhoz tartozó helyiség teljes egészében megmaradt, ahogy egy kőlépcső is. Az ajtónyíláson belül pedig részben megmaradt a helyiség eredeti mészkőpadlója. A professzor és kollégái szerint a házat az 1. században hagyhatták el, ezután a területen követ fejtettek, majd a század végén temetkezési célokra használták: az üres ház mellett két sírt is találtak, az egyik részben keresztülvágta a házat.
Századokkal Jézus halála után emelték a Szent József-templomot a ház köré, és két további sírt is kialakítottak ott; a templom a 8. században azonban kiürült, leromlott állapotából négy évszázaddal később építették újjá a keresztesek, a 13. században viszont leégett – sorolta Dark. Azt, hogy a házat ennyire védték, megmagyarázza, hogy miért maradt meg ilyen jó állapotban – írta Dark –, mind a bizánciak, mind a keresztesek óriási erőfeszítéseket tettek, hogy megmaradjon az épület, előbbiek a házat és a sírokat is mozaikokkal díszítették, amely szintén az épület különleges jelentőségére utal – írta.
A régészeti bizonyítékok mellett egy Adomnàn nevű skót apát által 670-ben írt szöveg is említ egy templomot Arculf frank püspök zarándoklata alapján Názáretben, amely „egyszer az a ház volt, ahol az Urat kisgyermekként táplálták”. A sírt, amely keresztülszeli a házat, József, Szűz Mária férjének sírjaként tisztelték, és – ahogy Dark professzor a Live Science magazinnak nyilatkozta – manapság is József sírjának hívja a köznyelv, bár valószínűtlen, hogy valóban Józsefé lenne.
A régészek egyébként több lakóhelyet is feltártak, hogy kiderítsék, milyen volt Názáret Jézus idején. A rómaiak a Krisztus előtti 1. században hajtották uralmuk alá Izraelt, de a régészek számos bizonyítékot találtak arra, hogy a názáretiek elutasították a római kultúrát, ellentétben a közelben feltárt Nahal Zippori völgy északi lakóival, akik jobban elfogadták azt. Ez Dark szerint annak a jele, hogy Názáretben szokatlanul erős lehetett a zsidó identitás, vagy a Róma-ellenesség.
