A portál szerint a ház falait részben egy köves hegyoldalba vájták, részben habarccsal összetapasztott kövek alkotják. Először az 1880-as években fedezte fel a Názáret Nővérei rend, de egészen 2006-ig – a Ken Dark angol professzor által vezetett régészek megérkezéséig – azt hitték, hogy több száz évvel fiatalabb konstrukcióról van szó.
Dark szerint lehetséges, hogy Jézus valóban itt élt, de régészeti alapokon ezt nem lehet megmondani – írta a professzor a Bibliai Régészeti Szemle magazinban, hozzátéve, nincs régészeti oka annak, hogy kizárják ennek lehetőségét.
A házat ugyanis jóval később, a 7. században, amikor Názáret a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott, mozaikokkal dekorálták ki, és templomot emeltek a védelmére; bár a templom az arab és török hódítások korában megrongálódott, az ideérkező keresztesek a 12. században helyreállították. Az, hogy a helyszín ekkora figyelmet kapott, amellett szól, hogy tényleg itt nőtt fel Jézus – mondta Dark professzor.
A megmaradt régészeti leletek alapján Názáretben az archeológusok két 1. századi házat azonosítottak, a másik házról azonban már 2009-ben úgy vélték, nem lehetett a gyermek Jézus otthona. A kutatás azután, hogy a nővérek felfedezték és gondjaikba vették, 1936-ban folytatódott, amikor a régészből lett jezsuita pap, Henri Senès meglátogatta a helyet, és részleteiben feltárta a nővérek által felfedezett házat. Munkája azonban nem került nyilvánosságra, és senki sem tudott róla, még a látogatók, sőt a nővérek sem.
A nővérek 2006-ban engedték a helyszínre a régészeket, és megmutatták nekik Senès gondosan megőrzött jegyzeteit és rajzait; a régészek ezt és a helyszínen végzett felméréseket összegezve helyreállították az épületet annak 1. századi formájában.
A tárgyi emlékek között törött csészék és mészkő edények is voltak, amelyek a régészek szerint arra utalnak, hogy egy zsidó család élt erre – a mészkő ugyanis a zsidó hit szerint nem lehet tisztátalan –, ami szintén azt a felvetést támogatja, hogy Jézus családja élt itt.
Dark cikkében úgy jellemzi a házat, mint amelyet a köves hegyoldalba vájtak, a fennmaradó részét pedig kőből épült falakkal egészítették ki egy többszobás házzá; a kapualjhoz tartozó helyiség teljes egészében megmaradt, ahogy egy kőlépcső is. Az ajtónyíláson belül pedig részben megmaradt a helyiség eredeti mészkőpadlója. A professzor és kollégái szerint a házat az 1. században hagyhatták el, ezután a területen követ fejtettek, majd a század végén temetkezési célokra használták: az üres ház mellett két sírt is találtak, az egyik részben keresztülvágta a házat.
Századokkal Jézus halála után emelték a Szent József-templomot a ház köré, és két további sírt is kialakítottak ott; a templom a 8. században azonban kiürült, leromlott állapotából négy évszázaddal később építették újjá a keresztesek, a 13. században viszont leégett – sorolta Dark. Azt, hogy a házat ennyire védték, megmagyarázza, hogy miért maradt meg ilyen jó állapotban – írta Dark –, mind a bizánciak, mind a keresztesek óriási erőfeszítéseket tettek, hogy megmaradjon az épület, előbbiek a házat és a sírokat is mozaikokkal díszítették, amely szintén az épület különleges jelentőségére utal – írta.
A régészeti bizonyítékok mellett egy Adomnàn nevű skót apát által 670-ben írt szöveg is említ egy templomot Arculf frank püspök zarándoklata alapján Názáretben, amely „egyszer az a ház volt, ahol az Urat kisgyermekként táplálták”. A sírt, amely keresztülszeli a házat, József, Szűz Mária férjének sírjaként tisztelték, és – ahogy Dark professzor a Live Science magazinnak nyilatkozta – manapság is József sírjának hívja a köznyelv, bár valószínűtlen, hogy valóban Józsefé lenne.
A régészek egyébként több lakóhelyet is feltártak, hogy kiderítsék, milyen volt Názáret Jézus idején. A rómaiak a Krisztus előtti 1. században hajtották uralmuk alá Izraelt, de a régészek számos bizonyítékot találtak arra, hogy a názáretiek elutasították a római kultúrát, ellentétben a közelben feltárt Nahal Zippori völgy északi lakóival, akik jobban elfogadták azt. Ez Dark szerint annak a jele, hogy Názáretben szokatlanul erős lehetett a zsidó identitás, vagy a Róma-ellenesség.
Dark és csapata cikkek sorát publikálták és tervezik publikálni a munkájukról különböző szaklapokban, de még időbe telik, míg teljesen feldolgozzák a talált eredményeket, és levonják a következtetéseket.
