Miért a magyar vízilovak a legszaporábbak?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Hogyan került magyar víziló Phenjanba? És mi köze ehhez a Széchenyi fürdőnek? Mondjuk a válaszokat.

Csákvári Péter
2015. 03. 15. 15:37

A másik budapesti eredetű víziló-dinasztia a második világháború után beszerzett Mombassával és Nairobival indult. 1958. július 7-én kerültek Afrikából a magyar fővárosba. A két állat frigyéből tizenhárom borjú született, ami ismét komoly bravúr volt. Később Nairobinak öt további utódja is lett a háborút túlélő idős Kincsemtől. Mombassának pedig Nairobi pusztulása után további három borja született, amelyeknek az 1985-ben érkezett, Süsü nevű hím volt az apjuk. Jelenleg az ő leszármazottjai vannak a pesti kifutón.

Így történhetett hát, hogy a világ számtalan pontján a mi tenyészállataink leszármazottai találhatók meg, immáron a hatodik generációban, mint például az angliai Bewdley szafariparkjában a két legidősebb vízilóhölgy, aki Arany és Bandi ükunokája. Itt három fiatal is van, Augustus, George és Pinky, akik már a szépunokák generációját képviselik. Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője megkeresésünkre elmondta: bár nem bizonyítható, hogy a termálvíz volt ilyen hatással évtizedeken keresztül a szaporulatra, de kétségkívül amióta belekeverik az állatok vizébe, egyértelműen számottevő a különbség a világ más állatkertjeinek termékenységével szemben. Ezt azonban sajnos manapság nem tudjuk megfigyelni, hiszen két azonos nemű vízilovunk van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.