Az invazív fajokról azt tartják, hogy károsítják a környezetet globális és regionális méretekben is. A Yorki Egyetem biológiai tanszékének kutatói a brit növényzetről 1990 és 2007 között végzett országos felmérések adatait felhasználva elemezték az őshonos és a nem őshonos növénytakaróban és diverzitásában bekövetkezett változásokat.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányuk szerint az invazív fajok közösségei nem nyomják el az őshonos fajokat, legtöbb nem őshonos faj jelenléte túlságosan egy helyre korlátozódik ahhoz, hogy országos méretekben hatással legyen a növényvilágra.
„Kutatásunkban kimutattuk, hogy a nem őshonos fajok kevésbé elterjedtek az őshonosoknál, és nem szaporodnak jobban náluk. Ezért valószínűnek tűnik, hogy a növényinváziótól eltérő tényezők játszanak fő szerepet a vegetáció megváltozásában” – közölte Georgina Palmer, a tanulmány társszerzője.
A szakemberek arra is felfigyeltek, hogy azokban a térségekben, ahol az invazív fajok széles körben elterjedtek, magas az őshonos fajok diverzitása is, ami azt jelzi, hogy az őshonos és nem őshonos fajok jól kiegészítik egymást.
A tanulmány szerzői elismerik, hogy néhány invazív faj elnyomhatja az őshonos fajokat egyes helyeken, végkövetkeztetésük azonban az, hogy az ilyen lokális változások jelentéktelen mértékben veszélyeztetik Nagy-Britannia biodiverzitását.
Az is igaz, hogy néhány nem őshonos faj, amely nem veszélyezteti a biodiverzitást, károkat okozhat, mint az ártéri japán keserűfű, amelynek föld alatti indái épületekben okozhatnak károkat, de ez nem amiatt van, hogy a növény nem őshonos. Bizonyos őshonos növények is okozhatnak károkat, mint az őszirózsaféle Jacobaea vulgaris, amely megfertőzheti a legelőket – írták.
Chris Thomes professzor, a tanulmány vezető szerzője közölte: „A nem őshonos fajok kiegészítik és nem elnyomják az őshonosokat. Ezért túlzónak tűnik az, hogy a nem őshonos növények negatív hatással vannak Nagy-Britannia biodiverzitására, és túlzónak tűnhet az ilyen megállapítás a világ más térségeire vonatkozóan is. Megkérdőjelezzük azt is, hogy helyes-e, hogy globálisan a növények alkotják az invazív fajok háromnegyedét.”
