Több mint 400 millió ember számára a bab a fő élelmezési cikk a fejlődő világban, ahol a globális felmelegedés következtében 2050-ig a felére csökkenhet e növény termesztésére alkalmas terület. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek Latin-Amerika és a szubszaharai övezet termelői, akiket a legsúlyosabban érintenek a globális felmelegedés következményei.
„A kistermelők még optimális klimatikus viszonyok között is nagy nehézségekkel küzdenek. Amennyiben nem kapnak segítséget, az éghajlatváltozás sokukat éhezésre kárhoztat, vagy arra kényszerít, hogy hagyjanak fel a földműveléssel és a városokban keressék a túlélés lehetőségeit” – magyarázta Steve Beebe, a Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Központ (CAT) vezető kutatója.
Ismertetése szerint a projekt résztvevői a génbankokban őrzött babfajták ezreit vizsgálták meg, keresve a meleg- és szárazságtűrő növényeket.
„A babok nem nőnek olyan térségekben, ahol az éjszakai hőmérséklet 18-19 Celsius-foknál magasabb. A virágok önbeporzása ugyanis éjszaka történik, s ez a folyamat igen érzékeny a hőmérsékletre” – hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy a cél olyan fajták nemesítése volt, amelyek akár a 23 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírják.
A kutatók nem alkalmaztak génsebészeti eljárásokat, a 30 új babfajtát hagyományos keresztezéssel nemesítették. Az új növények akár az átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokos növekedését is kibírják, ám ha csupán 3 fokos átlagos hőmérséklet-emelkedést képesek tolerálni, a termőterületek legfeljebb 5 százalékkal csökkennek az éghajlatváltozás következtében.
Nagy jelentőségűnek nevezte a „klímabiztos” babfajták előállítását Clayton Campanhola, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) növénytermesztési és növényvédelmi részlegének az igazgatója.
„Rendkívül fontos az innováció, azonban nemcsak elő kell állítani a vetőmagokat, de biztosítani kell, hogy a kistermelők hozzájussanak az új fajtákhoz” – mutatott rá a szakember.
