A majmoknál és egyetlen más állatnál sem fedezték még fel a két félteke specializációját a hangok feldolgozásánál, vagyis azt, hogy a bal félteke a gyors, a jobb a lassú hangok esetében működik jobban.
Az eredmények cáfolják azt a nézetet, amely szerint csak az ember használja a hangok egyes jellemzőinek megkülönböztetésére az eltérő agyféltekéket – írta közleményében Stuart Washington, a Frontiers in Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a Georgetown Egyetem kutatója.
Kifejtette, hogy a jobb félteke „lassúbb” beállítása teszi lehetővé azt, hogy az ember azonosítsa a beszélőt, hangszínéből felmérje a hangulatát, ez segít koordinálni az emberi csoportok tevékenységét, amely végül a kultúra kialakulásához vezet.
A denevérek a „gyors” bal féltekét arra használják, hogy egymás kommunikációját megkülönböztessék, mivel ezek a hangok gyorsan váltanak frekvenciát. „E nélkül nem tudnának a többi denevérrel kommunikálni, márpedig ezek az állatok az embernél is szociálisabb lények” – fejtette ki Washington.
A lassú jobb féltekére is szükségük van, hogy az ultrahangos navigációval zsákmányaik, a gyors mozgású rovarok sebességét megállapítsák.
Ez az aszimmetria inkább a hímekre jellemző, mint a nőstényekre, ez is közös az emberrel. „A nők a beszédértéshez mindkét agyféltekéjüket használják, a férfiak nagyrészt a balt” – hangsúlyozta Washington.
A denevérek agyának tanulmányozása segíthet jobban megérteni az ember egyes beszédzavarait, többek közt az agyi sérülés miatt fellépő afáziát.
