Brit Columbia és Alberta területén több mint 17 ezer gleccser található, ezek várható sorsára megfigyelési adatok, számítógépes modellezés, klímaszimuláció, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó forgatókönyvei alapján következtettek a tudósok – adja hírül a tanulmányt összefoglaló PhysOrg hírportál.
A globális felmelegedés ugyan az összes gleccsert érinti, az olvadás mértéke nem lesz egyenletes. A Sziklás-hegység belsejében a szárazabb éghajlat miatt a gleccserek területe akár 90 százalékkal csökkenhet, míg a csapadékosabb észak-nyugati partvidéken a zsugorodás körülbelül 50 százalékos lesz.
Kezdetben a felmelegedés hatása nem lesz szembetűnő, hiszen a gleccserek területe változatlan maradhat, csupán a jégmező vastagsága csökken évente körülbelül 1 méterrel. „A gleccserek többségénél a jég vastagsága 100-200 méter, így a jég tömegvesztése észrevétlen maradhat” – fogalmazott Garry Clarke, a Brit Columbiai Egyetem professor emeritusa.
Mint a tudós rámutatott, a gleccserek fontos szerepet játszanak az energiatermelésben, a vízellátásban, a bányászatban és a mezőgazdaságban, de a jégmezők zsugorodásának hatása kiegyenlítődhet a klímaváltozás miatt növekvő csapadékmennyiséggel. A legaggályosabb az édesvízi ökorendszerek jövője, hiszen nyaranta a régió folyóinak többségébe a gleccserekből jut nagy tömegű hideg víz.
„A gleccserek egyfajta termosztát szerepét töltik be a folyóknál: amennyiben a jégmezők eltűnnek, vizük felmelegszik, ami jelentős változást eredményez az ökorendszerek életkörülményeiben. Kellemetlen meglepetésekre számíthatunk például a lazacpopulációknál” – magyarázta Clarke.
