A Carnegie Mellon Egyetem kutatása rávilágított arra a tényre, hogy bizonyos okostelefonos alkalmazások nemcsak hogy indokolatlanul sokszor gyűjtenek be adatokat a felhasználóktól, de gyakran előfordul, hogy a szükségesnél több információt is eltárolnak. A Daily Mail cikke szerint néhány androidos szoftver minden harmadik percben rögzíti a készülék földrajzi helyzetét, két hét alatt átlagban 6200 alkalommal. A Groupon nevű, kuponozós applikáció például 14 nap alatt 1062-szer próbálta megtudni alkalmazójának hollétét, míg a Weather Channel mobilszoftvere átlagban 2000 alkalommal. De az igazán nagy probléma az, hogy az emberek nem is tudnak róla, hogy a telefonjuk megfigyeli őket.
A Carnegie Mellon kutatói egy olyan, AppOps nevű szoftver feltelepítését kérték kísérletük 23, az Android 4.3-as verzióját használó résztvevőjétől, amely listázza, kezeli az applikációk adatkéréseit. Ezt használva az alanyok üzeneteket, értesítéseket kaptak arról, hányszor osztotta meg a telefon helyzetüket, névjegyzéküket vagy híváslistájukat egy adott alkalmazással. A résztvevők reakciói magukért beszélnek. Egyikük elmondta: úgy érezte magát, mintha saját telefonja követné őt, és ez ijesztő. Másikuk váratlannak nevezte a megosztások magas számát.
A kutatás első hetében az alanyok úgy használták telefonjaikat, mint bármikor máskor, majd a második hétben hozzáférést kaptak az AppOpshoz, végül a harmadik fázisban az értesítéseket is kiküldték nekik arról, hogy mely applikációk milyen rendszerességgel, milyen adatokat kérnek le.
A második stádiumban a résztvevők – egy fő kivételével mindenki – összesen 51 alkalommal vizsgálták felül, hogy mely alkalmazásoknak mihez van hozzáférésük, illetve 272 hozzáférést le is tiltottak 76 különböző program esetében. Néhány nap elteltével viszont az alanyokban lankadt a vágy a személyes adataik megvédését illetően.
Aztán mikor elkezdtek záporozni az értesítések is, újra visszanavigáltak az adatvédelmi beállításokhoz, és ismételten felülvizsgálták őket, összesen 69 alkalommal, további 47 applikáció 122 hozzáférési engedélyét letiltva.
Az emberek túlnyomó többségének gőze sincs az egészről – mondta a mobilszoftverek adatgyűjtésével kapcsolatban Norman Sadeh, a Carnegie Mellon Egyetem professzora. Hozzátette, hogy az okostelefont használókhoz többnyire nem is jutnak el ezek az információk, de ha igen, akkor – ahogy a kutatásból is kiderült – azonnal változtatnak adatvédelmi beállításaikon. „Ezek a hozzáférést kezelő programok, bár jobbak a semminél, önmagukban nem elegek” – vélekedett Sadeh.
Biztonsági szakértők szerint bizonyos ingyenes applikációk emberek milliói után kémkednek. A legtöbb zseblámpa-alkalmazás nemcsak az olyan személyes adatokat képes eltárolni, mint a telefon használójának helyzete vagy kapcsolatainak listája, hanem akár az SMS-ek tartalmát is. Ezek az információk aztán piackutató vállalatoknál és reklámcégeknél landolnak, akik ezeket felhasználva könnyedén tanulmányozhatják a felhasználó vásárlási szokásait.
Ismert, a nemrég csődbe ment RadioShack is úgy próbál pénzhez jutni, hogy túladna vásárlói adatbázisán, hogy kárpótolhassa befektetőit. Erről, valamint ennek adatvédelmi aspektusairól és negatív hatásairól bővebben itt olvashat.
