A kutatócsoport molekuláris tetoválásnak nevezte el az új technológiát, amely valójában egy újonnan felfedezett kémiai reakciótípus: a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (kétfoton-lézerrel) „tetoválják” a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba.
Az időzíthetőség mellett a fénnyel aktiválható molekulákra alapozott eljárás előnye a rendkívüli precizitás, hiszen a szerek hatása egyedi sejtekre és alkotóikra korlátozható, akár szubmikrométeres – az emberi hajszál átmérőjének kevesebb mint egyszázad része – pontossággal is.
Mindez jelentős áttörést hozhat az agykutatás különféle területein, hiszen egyetlen idegsejt egyetlen szinapszisának tartós gátlása vagy aktiválása is jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és memória vizsgálatához, illetve az egyes pszichiátriai kórképek, valamint az alkohol-, nikotin- és drogfüggőség terápiás kezeléséhez – olvasható a közleményben.
Málnási-Csizmadia András, a kutatócsoport vezetője szerint a „molekuláris tetoválás” óriási jelentőségre tehet szert a fejlődés- és sejtbiológiában is, mivel a pontos lokalizációnak köszönhetően a gyógyszerek hatása és mellékhatása is csupán a kijelölt célterületen mutatható ki, így új kísérleti lehetőség nyílik alapvető sejtes mechanizmusok és funkciók feltérképezésére. Emellett olyan hatóanyagokat is vizsgálhatnak a módszer segítségével, amelyek egyébként mérgezők, és az eddigi eljárások esetén a kísérleti állat pusztulásához vezetnének.
A kutatócsoport eredményeit a rangos Chemistry & Biology tudományos folyóirat április 23-ai száma címlapon közölte.
