Korábban forgalomban lévő, ma már a piacról visszavont gyógyszerek igen súlyos mellékhatásait jelezhette volna előre az a magyar kutatók által kifejlesztett modell, amelynek eredményeiről a Journal of the American Society of Nephrology hasábjain számolhattak be kutatóink. A kifejlesztett modellről és a gyógyszerfejlesztés nehézségeiről és akadályairól a kutatás vezetőjével, dr. Orbán Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja Enzimológiai Intézetének munkatársával beszélgettünk.
Gyógyszerfejlesztés során a gyógyszergyárak nagyon sok olyan vegyületet találnak, amelyek kísérleti rendszerekben jónak bizonyulnak például szívbetegségek gyógyítására. Az első körben hatékonynak tűnő vegyületeket a gyógyszerfejlesztés következő fázisai során toxikológiai, mérgezéstani vizsgálatnak vetik alá, vagyis állatokon vizsgálják, hogy valóban hatásosak-e, illetve hogy milyen lehetséges mellékhatásaik vannak – mondta el lapunknak dr. Orbán Tamás.
Mint azt a kutató kifejtette: bár az egérmodellek általánosan elfogadott rendszerek, mégis a kutatóknak sokszor azzal kell szembesülniük, hogy amit az egéren le tudnak tesztelni, az nem informatív az emberekre. Nagyon sok gyógyszer bukik meg ezen a ponton, mert amelyik szert nem találtak toxikusnak, mondjuk, az egéren, az az embereken vagy nem hatásos, vagy nagyon komoly mellékhatásai vannak. Egyébként a méreténél fogva nehezen kezelhető egérhez képest a patkány azért is alkalmasabb a kísérletekhez, mert anyagcsere szempontjából közelebb áll az emberhez.
Dr. Orbán Tamás szerint a gyógyszerfejlesztés nagyobb biztonsága miatt kellenek olyan sokkal megbízhatóbb modellek, amelyek ezeket az anomáliákat előre tudják jelezni. Ez a cél vezérelte a kutatócsoportjukat, amikor is olyan génmódosított patkányokat hoztak létre, amelyek gyógyszertesztelési, toxikológiai célokra használhatók. Genetikailag úgy módosították ezeket a patkányokat, hogy a sejtjeikben kifejlesszenek egy a kalciumszintre érzékeny, fluoreszkáló fehérjét. Mint a kutató elmondta: a kalcium a sejtekben másodlagos hírvivőként is működik, így a kalciumszint-változás mérése nagyon jól mutatja a különböző élettani folyamatokat.
A modell segítségével eddig szívizom- és vesesejteket vizsgáltak, nemcsak laboratóriumi körülmények között, hanem magán az élő patkányon is. A vesét tekintve ez úgy vált lehetségessé, hogy az állat veséjét a kutatócsoport nem távolította el, csak kiemelte, és az állat hátára helyezte, így téve hozzáférhetővé a mikroszkópos vizsgálatokhoz. A patkányok veséjét a vizsgálatot követően visszahelyezték, így nem pusztultak el az állatok. Ennek a kísérletnek köszönhetően arra jöttek rá a kutatók, hogy vannak olyan ismert, a piacról már visszavont gyógyszerek és vegyületek, amelyek nagyon komolyan befolyásolják a kalciumháztartást például a vesesejtekben.
Mint dr. Orbán Tamás elmondta: ezt a modellt nemcsak vese- vagy szívélettani vizsgálatra lehet használni, hanem sokféle egyéb gyógyszerhatástani és toxikológiai tesztelésre is. A módszer segítségével a piacról már visszavont gyógyszerek hatóanyagainak mellékhatásait előre lehetett volna jelezni, mivel ez a modell alkalmas lehet arra, hogy még egy minőségbiztosítási szintet jelentsen a gyógyszerfejlesztésben – tette hozzá a kutató.
Arra a kérdésünkre, hogy van-e esély, hogy ezt a modellt más cégek és kutatócsoportok is átvegyék, dr. Orbán Tamás így válaszolt: „Nekünk, tudósoknak az a feladatunk, hogy bevezetésre alkalmas modellekkel álljunk elő. Az, hogy a gyógyszergyárak vagy a cégek látnak-e benne fantáziát, és megveszik-e, az már rajtuk múlik.” Mint a kutató mondta: a piacra vitelhez a tudósok nem értenek, ez már a különböző cégek vagy startup vállalkozások feladata. Dr. Orbán Tamás elmondta: jelenleg nagy az érdeklődés a modell iránt: több hazai és külföldi kutatócsoport és gyógyszercég is jelezte, hogy nagyon szívesen használnák ezt a modellt a saját rendszerükben. „Optimista vagyok, úgy látom, hogy ezt a modellt a közeljövőben használni fogják gyógyszerfejlesztési célokra” – tette hozzá. A kutató szerint várhatóan még nagyobb lesz a modell iránti hazai és külföldi érdeklődés, lévén, hogy a módszert bemutató cikkük mostanában jelent meg az amerikai nefrológiai társaság lapjában.
A különböző tudományágakon átívelő, többéves kutatás létrejöttét egyébként egy konzorciális pályázat segítette. A munkán a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontján kívül dolgozott még a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikája és Biofizikai, valamint Sugárbiológiai Intézete és több biotechnológiai vállalkozás is. Dr. Orbán Tamás szerint ezek az élettani kutatások nagyon sokszor akkor szerencsések, ha több kutatócsoport vesz bennük részt, mindenki a saját eszköztárával hozzájárulva a sokoldalú kutatás sikerességéhez.
