Maximilian Schrems még jóval azelőtt indította el az ügyet, hogy Edward Snowden közölte: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség rutinszerűen megfigyeli az e-mail fiókokat, a közösségi oldalakat és a telefonhívásokat. Eredetileg arra volt kíváncsi, hogy mi történik személyes feljegyzéseivel, ám végül 122 oldalnyi adatot gyűjtött a vállalatról, melynek európai központja Dublinban van. A joghallgatót végül Snowden nyilatkozatainak közzététele ösztönözte arra, hogy az Ír Köztársaságban lépéseket tegyen, mondván: a biztonsági felügyelettel szemben a magánélet védelmét kellett volna előtérbe helyezni. A szabályozó azonban megtagadta a beavatkozást – derül ki a The Guardian cikkéből.
A kereset egyebek mellett azt rója fel a Facebooknak: elősegítette az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség Prism nevű megfigyelőprogramjának működését azáltal, hogy átadta egyes felhasználói adatait az ügynökségnek. A beadvány több más olyan kifogást is emel, amely a felhasználók személyes adatainak kezelésére vonatkozik. Ezek közé tartozik, hogy az oldal követi, milyen tartalmakat like-olnak más internetes oldalakon a tagok, illetve hogy folyamatosan elemzi a felhasználói szokásokat.
Schrems az ügyben csoportos keresetet kezdeményezett, melyben fejenként ötszáz eurós kártérítést követel a csoport minden tagjának – a magánszférájuk megsértéséért. A joghallgató az MNO-nak elmondta: eddig 25 ezren csatlakoztak a kezdeményezéshez, és további 50 ezren regisztráltak elő. Magyarországról is csatlakoztak, bár nem túl sokan – tette hozzá. Csak olyan emberek jelentkezését várják, akik aktív Facebook-fiókkal rendelkeznek. „Az érdeklődők a hivatalos oldalon tudják jelezni csatlakozási szándékukat, mi pedig később hozzáadjuk őket az akcióhoz” – magyarázta lapunknak a joghallgató.
A regisztráltak száma pedig folyamatosan nő. A joghallgató elmondta: múlt péntek óta átlagosan minden 6. másodpercben csatlakozott valaki. „Nagy támogatást reméltünk, ám az, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi ember jelentkezett, meghaladta a legoptimistább várakozásainkat is” – hangsúlyozta Schrems a The Guardiannek. A felhasználók túlnyomó része európai: Ausztriából, Hollandiából, Finnországból és Horvátországból érkezett a legtöbb támogató.
Maximilian Schrems elvesztette az ügyet az Ír Legfelsőbb Bíróságon, ahol a bíró, Desmond Hogan többek közt azt mondta: csak naiv és hiszékeny emberek lepődnek meg Snowden állításain. Ugyanakkor hozzátette: felkéri az Európai Bíróságot, hogy indítson vizsgálatot az üggyel kapcsolatban. Az ír alkotmány alapján a felhasználók magánéletét kell tiszteletben tartani – fejtette ki álláspontját, hozzátéve: „Szükség lenne annak a bizonyítására, hogy az egyének vagy csoportok elleni lehallgatással kapcsolatban objektíven igazolhatók a nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekek, továbbá hogy az ilyen adatkezelés megfelelő és ellenőrizhető garancia a célok érvényesítésére” – tette hozzá.
Maximilian Schrems az MNO-nak hangsúlyozta: úgy véli, még jócskán elhúzódhat az ügy a további tárgyalások és az esetleges fellebbezések miatt. Ugyanakkor azt gondolja, hogy nyerni fognak. „Az ügyünk az európai törvények legnyilvánvalóbb megszegésével foglalkozik” – emelte ki.
Sorozatos szabályszegések a Facebooknál
A Facebook közösségi oldal adatokat gyűjt mindenkiről, aki valaha meglátogatta az oldalt, még akkor is, ha az internetező nem rendelkezik felhasználói fiókkal vagy kifejezetten letiltotta a nyomkövetést – derül ki a belga adatvédelmi hivatal tanulmányából.
