Az oldal tehát megfigyeli az internetezők számítógépét a tájékoztatásuk vagy beleegyezésük nélkül, függetlenül attól, hogy be vannak-e jelentkezve a fiókjukba vagy regisztráltak-e egyáltalán az oldalon. Nyilvános Facebook-oldalakon keresztül – ezek megtekintéséhez nem kell feltétlenül tagnak lenni – is hozzájutnak a felhasználók böngészési adataihoz.
Az adatvédelmi bizottság megbízásából a Brüsszeli Szabadegyetem és a Leuveni Katolikus Egyetem kutatói készítették el a jelentést. Ebből kiderül: a Facebook annak ellenére is sérti az európai szabályozást, hogy épp idén januárban korszerűsítette adatvédelmi politikáját. „A közösségi oldal adatvédelmi nyilatkozatában számos tisztességtelen rendelkezés szerepel. Ezek a szabálysértések már 2013-ban is léteztek és 2015-ben is jelen vannak” – írják tanulmányukban a belga kutatók.
Kiemelték: a mobilalkalmazásokon keresztül nem lehet kikapcsolni a tartózkodási adatok megjelenítését, valamint a helyhez kötött reklámok felbukkanásának meggátolását sem teszik lehetővé. Kiemelték: az adatvédelmi szabályzat számos pontja nehezen értelmezhető, például nem világos, mit értenek azon, hogy a tagok tartalmait kereskedelmi célokra is felhasználhatják.
Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő, a Privacy Policy Online Services vezetője az MNO-nak elmondta: a Facebook próbál megfelelni az elvárásoknak, ám továbbra is vannak hiányosságok. Ez a probléma sok más oldal felkeresése esetén is fennáll – fűzte hozzá.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság az MNO-val közölte: a Facebook tevékenysége nem minősül Magyarországon végzett adatkezelésnek, így a hatóság kifejezetten a közösségi oldal adatkezelését nem vizsgálja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Facebookra ne vonatkoznának az uniós jogszabályok, mivel írországi székhellyel is rendelkezik, ahol az uniós adatvédelmi irányelvek vannak hatályban. Emellett a hatóság figyelemmel kíséri, hogy az egyes tagállamoknak milyen tapasztalataik vannak az oldallal kapcsolatban, valamint folyamatos kapcsolatban áll a Facebookkal is.
Hangsúlyozta: valóban nem kell tagnak lenni ahhoz, hogy a közösségi oldal nyomon kövesse tevékenységünket, ezáltal pedig egy személyiségprofilt hozzon létre az internetezőkről. Mint mondta, szinte minden weboldalon található egy „like” („tetszik”) gomb, ez pedig már önmagában is elég ahhoz, hogy információkat gyűjtsenek a felhasználókról anélkül, hogy erről tájékoztatnák őket.
„Nem könnyű megjósolni, milyen hátrányok származhatnak abból, hogy követnek minket, főleg mert nem ismerjük pontosan a Facebook, vagy éppen a Google által alkalmazott technológiát. Általánosságban viszont elmondható, hogy minden egyes adatkezelés valamilyen veszélyforrást hordoz magában” – tette hozzá a szakember. „Például azáltal, hogy megfigyelik, milyen oldalakat látogat valaki, nagy pontossággal meg tudják állapítani azt is, hogy az illetőnek milyen vásárlási szokásai vannak, valamint milyen jövedelmi viszonyokkal rendelkezik” – magyarázta, kiemelve: ez alkalmas arra, hogy a következő látogatás során olyan reklámok tűnjenek fel, amelyek a korábbi viselkedésből következtethetően érdekelhetik a fogyasztót. Ugyanakkor az algoritmusok alapján – melyeket ügyes pszichológusok segítségével állítanak össze – azt is megbecsülhetik, hogy az internetező meg fogja-e vásárolni ugyanazt a szolgáltatást drágábban, mint mások – mondta.
Nemrég az Európai Bizottság is arra figyelmeztetett: a felhasználók töröljék Facebook-fiókjukat, ha azt akarják, hogy személyes információik titokban maradjanak az amerikai biztonsági szolgálatok előtt. Megállapították, hogy a jelenlegi Safe Harbour jogszabály nem védi megfelelően a polgárok adatait – közölte a Guardian.
Van Alsenoy és Acar, a tanulmány két szerzője úgy véli: azoknak a felhasználóknak, akik aggódnak személyes adataik miatt, célszerű egy másik szolgáltatótól származó böngészőkiegészítőt alkalmazni, mely blokkolja a nyomkövetést. Ugyanakkor hozzáteszik: a Facebook jogi kötelezettsége lenne szolgáltatásait „magánéletbarát” módon tervezni.
A Facebook egyik szóvivője az üggyel kapcsolatban közölte: „A jelentésben pontatlanságok vannak. A szerzők soha nem fordultak hozzánk, hogy megalapozzák feltevéseiket, és az írás nyilvánosságra hozása előtt sem érdeklődtek nálunk”. Hozzátette: év elején korszerűsítették felhasználási feltételeiket, hogy azok még egyértelműbbek és világosabbak legyenek, valamint megnövelhessék a felhasználói kontrollt a hirdetések felett. „Biztosak vagyunk abban, hogy a frissítések eleget tesznek a vonatkozó szabályozásnak, beleértve az uniós jogot is” – emelték ki.
Ezzel szemben Van Alsenoy és Acar a Guardiannak azt mondta: a mai napig nem kerültek közvetlen kapcsolatba a Facebookkal, és semmilyen felkérést sem kaptak a találkozókra. Azon nincsenek meglepődve, hogy a Facebook más véleményen van arról, mit követelnek meg az európai jogszabályok, azonban ha úgy gondolják, hogy az eredményeik ténybeli hibákat tartalmaznak, boldogan meghallgatják megállapításaikat – hangsúlyozták.
