„Ez a szín az állatoknál és az embereknél is gyakran annak a jele, hogy a tárgy a túlélés szempontjából fontos” – mondta Christof Kuhbandner, a kutatás vezetője és az egyetem pszichológiai intézetének munkatársa.
A piros klasszikus jelzőszín: a természetben egyes gyümölcsök, mint az alma, a cseresznye vagy a bogyós gyümölcsök ezzel jelzik, hogy megértek. Az ember pedig az ókor óta használja ezt a feltűnő színt, hogy ajkait vagy orcáit vonzóbbá tegye.
A piros azon színek egyike, amelyek a legerősebben magukra irányítják a figyelmet, ez pedig egyidejűleg a feltétele annak, hogy az emlékezet tárolja egy tárgy jellegzetességeit.
Kuhbandner müncheni és berlini kollégáival azt vizsgálta, van-e hatása a piros színnek az emberi emlékezetre, erre ugyanis eddig nem létezett tudományos bizonyíték. A kutatás során 184 résztvevőnek mutattak különböző piros, zöld, kék és sárga tárgyakat. A piros és sárga tárgyaknál a teljesítmény jó volt, kékeknél közepes, zöldeknél viszont viszonylag rossz. A hatás független volt attól, hogy milyen tárgyak szerepeltek a kísérletben.
Az, hogy a piros és a sárga tárgyak esetében hasonló volt az eredmény, nem lepte meg Kuhbandnert, a sárga ugyanis szintén gyakran szolgál figyelmeztető színként az állatvilágban, például a darazsak esetében. Annak pedig, hogy a zöld szín rosszabbul marad meg az emlékezetben, evolúciós szempontból megvan a magyarázata. A természetben ugyanis a zöld a leggyakrabban előforduló szín, ráadásul a zöld gyümölcsök még rendszerint éretlenek, ezért érdektelenek ember és állat számára.
A kutatás eredményei nemcsak a kognitív pszichológia számára érdekesek, hanem például szemtanúk tanúvallomásának értékelésekor vagy a reklám és marketing területén is.
