Az MTA elnöke felidézte, hogy a múlt héten vezető európai tudósokkal együtt Brüsszelben másfél órás munkaebéden igyekezett meggyőzni Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét és Jyrki Katainent, az EB alelnökét arról, hogy ne vonjanak el forrásokat az alapkutatásoktól.
Lovász László úgy vélekedett, hogy a tudósok által javasolt találkozó létrejöttének „van egy olyan üzenete, hogy az EB elnöke komolyan veszi a témát”. Ugyanakkor a döntés nemcsak rajta múlik, hanem az Európai Tanácson is.
„Remélem, hogy velük is sikerül az üzenetet megértetni, hogy ha Európa szeretne versenyben maradni Amerikával és a Távol-Kelettel, akkor az alapkutatást nem lehet megkurtítani. Az adja meg azt a színvonalat, amely aztán a csúcstechnológiához elvezet” – fogalmazott az MTA elnöke.
Kiemelte: az alapkutatásoknak nagyon fontos eleme, hogy azok a fiatal kutatók, akik rész vesznek bennük, megismerkednek a legújabb eredményekkel, módszerekkel. „Ha ezt csökkentjük, akkor öt-tíz éves távlatban az ipar lehetőségeit csökkentjük” – jelentette ki.
Lovász László szerint az Európai Unió igyekszik támogatni az alapkutatásokat, és „az utóbbi öt évben azt lehetett látni, hogy kezd versenyképessé válni az Egyesült Államokkal, természetesen a saját, némiképp bonyolultabb feltételei között”.
Az érvágás azt jelenti, hogy számos csúcskutató nem kapna támogatást, emellett a döntésnek „az üzenete is nagyon rossz volna”. Lovász úgy véli, hogy inkább tovább kellene növelni az Európai Unióban az alapkutatásokra szánt összeget.
Kifejtette, hogy az alapkutatásokra szánt forrásokat több csatornán keresztül osztja az EU, ezek közül a legfontosabb az Európai Tudományos Tanács, amely egész Európára érvényes pályázatokat ír ki. hazánk szerepét ezeken a pályázatokon többféle összehasonlításban lehet említeni.
„Anglia kapott több mint ezer ilyen ösztöndíjat, Magyarország negyvenhetet, de ez annyi, mint az összes többi közép- és kelet-európai országé együtt, tehát ezen a zónán belül Magyarország kiemelten jól szerepel. Ezért aztán különösen fájdalmas volna számunkra, ha ennek a jól működő rendszernek a költségvetését csökkentenék” – ismertette az elnök.
Lovász László elmondta: nem gondolja, hogy az EB elnökével további személyes egyeztetésre kerülne sor ebben az ügyben. A találkozó egyik következményeként azonban létrejön egy hétfős tudományos tanácsadó testület, amely más esetekben komolyabb súlyt képviselhet majd a döntéshozatal előtt.
Az MTA elnöke hozzáfűzte, reméli, hogy a testületbe a V4 országokból vagy Kelet-Európából is belekerül valaki, „aki ilyen módon azokat a speciális szempontokat tudja képviselni, amelyek itt felvetődnek”.
