„A Lendület program lehetőséget teremt arra, hogy külföldről hazaköltözzek és itt kezdjek önálló labort alapítani. Ezt nagyon nehéz lenne Magyarországon laborkezdő-pályázat nélkül megvalósítani, ha nem lenne ez a program, nem is lenne reális esélyem arra, hogy visszajöjjek” – mondta az mno.hu-nak dr. Hangya Balázs, a Lendület program tizenkét győztesének egyike. Mint arról portálunk beszámolt: Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerdán kihirdette a Lendület pályázat idei győzteseit. A kiválósági program keretében 2015-ben 12 új kutatócsoport alakulhat egy-egy kimagasló teljesítményű fiatal kutató vezetésével. A 2009-ben alapított program célja a magyar kutatók elvándorlásának visszaszorítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, valamint az akadémiai kutatóintézetek hálózatának és az egyetemek versenyképességének növelése.
„A külföldön töltött hosszú idő ellenére még mindig Magyarországon érzem itthon magam, sok olyan barátom, családtagom van, akik miatt motivált vagyok, hogy hazaköltözzek” – hangsúlyozta a fiatal agykutató, aki a Semmelweis Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szentágothai János doktori iskolában és az MTA Kísérleti és Orvostudományi Kutatóintézetben végezte tanulmányait. Hangya Balázs négy és fél évet töltött külföldön, az amerikai egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratoryból tért haza az MTA Kísérleti és Orvostudományi Kutatóintézetbe, ott fog önálló labort alapítani. Kezdetben egy posztdoktori kutatót és egy asszisztenst alkalmaz, de reméli, hogy ez később gyarapodhat PhD- és egyetemi hallgatókkal, bízik benne, hogy lesz érdeklődés.
Hangya Balázs szerint a kutatómunkában nagyon fontos a külföldi tapasztalat, és bár Magyarország kis ország, mégis nagyon jól áll idegtudományban. „A külföldi tudás segíthet abban, hogy a magyar idegtudomány tényleg az élvonalban maradjon és meg lehessen honosítani az új technikákat” – emelte ki. Véleménye szerint nem az a baj, hogy a fiatal kutatók elmennek, mert menjenek, tanuljanak. Úgy gondolja: nagy energiákat kell viszont abba fektetni, hogy a külföldön tapasztalatokat szerzők közül a legtehetségesebbek úgy lássák, hogy Magyarország tényleg az a hely, ahová érdemes hazajönni.
Mint mondta, nemzetközi viszonylatban mindenhol nehéz most boldogulni: a legtöbb ország kevesebb pénzt fektet kutatásba, mint korábban. Ennek sajnos az a következménye, hogy azok a programok, amelyekbe korábban indultak, most megrekedtek. „Nagyon sok tehetséges kutató keres állást, és nagy nehézségeik vannak. Pont ebben a helyzetben nagyon jó, hogy Magyarország a Lendület programmal óriási lehetőséget tud kínálni” – emelte ki. Hangya úgy véli, ha sikerül a nemzetközi rossz klíma ellenére a tehetséges fiatalokba pénzt fektetni, akkor ezzel eljött az a pillanat, amikor tehetséges magyarokat lehet hazacsábítani.
Hangya Balázs eredményei az Alzheimer- és a Parkinson-kór elleni küzdelemben hasznosulhatnak. A fiatal kutató a tanulással és a figyelemmel foglalkozik, a magasabb rendű, úgynevezett kognitív funkciókat kezdte el rágcsálókon kutatni. Ez újdonság, lévén, hogy eddig ezeket a folyamatokat majmokon figyelték, mondván, ők kellőképpen közel állnak hozzánk és elég okosak, hogy ezek a funkcióik fejlettek legyenek. Nemrég derült ki, hogy a rágcsálóknak is nagyon fejlett figyelmi és kognitív funkcióik vannak. Az egereken való vizsgálódás előnye, hogy a rágcsálók gyorsabban szaporodnak, ezért egy génmódosítási kísérletet rövid időn belül el lehet rajtuk végezni, emiatt ezekben az állatokban olyan genetikai eszközök is elérhetők, amelyek majmokban nem, és ezek kiaknázása új lehetőségeket teremt.
Az Alzheimer-kórt a kolinerg sejtek szelektív elpusztulása okozza. Hangya Balázs szerint a betegséget vizsgáló kutatások eddig azért rekedtek meg, mert a tudósoknak még nem sikerült kideríteniük, hogy ezek a sejtek normális működésük során mit csinálnak. És ezt azért nem tudták kideríteni, mert ezek a sejtek össze vannak keveredve más sejttípussal, vagyis nem lehetett mérni a kérdéses sejtek aktivitását. Hangya Balázs kutatása azért egyedülálló, mert a kidolgozott módszerrel ki tudják válogatni a kolinerg sejtek aktivitását a többi sejt közül. Mint mondja: ezt eddig még senki nem csinálta, ennek segítségével tudhatjuk meg, amire a tudomány már nagyon régóta kíváncsi, nevezetesen: hogy mit is csinálnak azok a sejtek, amelyek elpusztulnak az Alzheimer-kórban. Hangya úgy véli: ha ezt sikerül kideríteni, a betegséget hamarabb lehet majd diagnosztizálni és közelebb kerülünk a gyógyításához is.
Arról, hogy vajon gyógyítható lesz-e valaha ez a súlyos neurodegeneratív kórkép, a kutató így szólt: „akár a közeljövőben is jöhet egy áttörés olyan kutatásokból, amelyek már klinikai fázisban vannak”. Bár Hangya Balázs most kezd bele az alapkutatásba, kutatásának klinikai fázisa még messze van, ennek ellenére mégis nagy ígéret a fiatal magyar tehetség. Az is megtörténhet, hogy az ő kutatása segítségével üti ki a tudomány a súlyos kórt.
