Fiatal magyar kutató ütheti ki KO-val az Alzheimert

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Úgy tűnik, végre eljött a pillanat, hogy külföldön dolgozó tehetséges magyar tudósokat csábítsanak haza.

Konopás Noémi
2015. 05. 01. 13:23

Mint mondta, nemzetközi viszonylatban mindenhol nehéz most boldogulni: a legtöbb ország kevesebb pénzt fektet kutatásba, mint korábban. Ennek sajnos az a következménye, hogy azok a programok, amelyekbe korábban indultak, most megrekedtek. „Nagyon sok tehetséges kutató keres állást, és nagy nehézségeik vannak. Pont ebben a helyzetben nagyon jó, hogy Magyarország a Lendület programmal óriási lehetőséget tud kínálni” – emelte ki. Hangya úgy véli, ha sikerül a nemzetközi rossz klíma ellenére a tehetséges fiatalokba pénzt fektetni, akkor ezzel eljött az a pillanat, amikor tehetséges magyarokat lehet hazacsábítani.

Hangya Balázs eredményei az Alzheimer- és a Parkinson-kór elleni küzdelemben hasznosulhatnak. A fiatal kutató a tanulással és a figyelemmel foglalkozik, a magasabb rendű, úgynevezett kognitív funkciókat kezdte el rágcsálókon kutatni. Ez újdonság, lévén, hogy eddig ezeket a folyamatokat majmokon figyelték, mondván, ők kellőképpen közel állnak hozzánk és elég okosak, hogy ezek a funkcióik fejlettek legyenek. Nemrég derült ki, hogy a rágcsálóknak is nagyon fejlett figyelmi és kognitív funkcióik vannak. Az egereken való vizsgálódás előnye, hogy a rágcsálók gyorsabban szaporodnak, ezért egy génmódosítási kísérletet rövid időn belül el lehet rajtuk végezni, emiatt ezekben az állatokban olyan genetikai eszközök is elérhetők, amelyek majmokban nem, és ezek kiaknázása új lehetőségeket teremt.

Az Alzheimer-kórt a kolinerg sejtek szelektív elpusztulása okozza. Hangya Balázs szerint a betegséget vizsgáló kutatások eddig azért rekedtek meg, mert a tudósoknak még nem sikerült kideríteniük, hogy ezek a sejtek normális működésük során mit csinálnak. És ezt azért nem tudták kideríteni, mert ezek a sejtek össze vannak keveredve más sejttípussal, vagyis nem lehetett mérni a kérdéses sejtek aktivitását. Hangya Balázs kutatása azért egyedülálló, mert a kidolgozott módszerrel ki tudják válogatni a kolinerg sejtek aktivitását a többi sejt közül. Mint mondja: ezt eddig még senki nem csinálta, ennek segítségével tudhatjuk meg, amire a tudomány már nagyon régóta kíváncsi, nevezetesen: hogy mit is csinálnak azok a sejtek, amelyek elpusztulnak az Alzheimer-kórban. Hangya úgy véli: ha ezt sikerül kideríteni, a betegséget hamarabb lehet majd diagnosztizálni és közelebb kerülünk a gyógyításához is.

Arról, hogy vajon gyógyítható lesz-e valaha ez a súlyos neurodegeneratív kórkép, a kutató így szólt: „akár a közeljövőben is jöhet egy áttörés olyan kutatásokból, amelyek már klinikai fázisban vannak”. Bár Hangya Balázs most kezd bele az alapkutatásba, kutatásának klinikai fázisa még messze van, ennek ellenére mégis nagy ígéret a fiatal magyar tehetség. Az is megtörténhet, hogy az ő kutatása segítségével üti ki a tudomány a súlyos kórt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.