Az Oregoni Állami Egyetem professzora, William Ripple vezette nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb testű – 100 kilogrammnál nagyobb súlyú – növényevő állatainak adatait elemezte a rénszarvastól egészen az afrikai elefántig. Áttekintették ezen állatok veszélyeztetettségi státuszát, a rájuk leselkedő legnagyobb veszélyeket, a populációhanyatlás ökológiai következményeit. Megállapításaikat a Science Advances című tudományos online folyóiratban tették közzé.
A szakemberek 74 növényevő állat helyzetét vizsgálták és arra a következtetésre jutottak, hogy „radikális beavatkozás nélkül folytatódni fog a nagy testű növényevők – és sok kisebb testű – eltűnése a világ számos térségében, amelynek hatalmas ökológiai, gazdasági és társadalmi ára lesz.”
A tanulmány elkészítését Ripple kezdeményezte azután, hogy hasonló kutatást végeztek a nagy testű húsevő állatok körében. Ez hasonló populációcsökkenést állapított meg esetükben is.
„Arra számítottam, hogy élőhelyük változása lesz a fő tényező a növényevők számának csökkenésében. De meglepetésre az eredmények azt mutatták, hogy a két fő tényező az ember által folytatott vadászat és az élőhelyváltozás” – idézte a professzort a Science Daily tudományos ismeretterjesztő hírportál. „Elemzéseink azt mutatják, hogy utóbbi jóval az erdőkön túlra kiterjed, a szavannákra, mezőkre és sivatagokra. Ezért vezettük be az üres tájak fogalmát” – tette hozzá.
A szárazföldi növényevőkhöz mintegy négyezer faj tartozik az Antarktisz kivételével a Föld valamennyi kontinensén. A leginkább veszélyeztetett fajok a fejlődő országokban, különösen Délkelet-Ázsia, India és Afrika területén élnek, kivéve az európai bivalyt. Észak-Amerikában nincs ilyen faj, ott már a legtöbb nagytestű emlős kipusztult a prehistorikus vadászat és az élőhelyváltozások nyomán – írták a szakemberek a tanulmányban.
Megjegyzik, hogy a világ 25 legnagyobb testű növényevője eredeti élőhelyének már csak átlag 19 százalékán él. Az 1980 óta megháromszorozódott állattenyésztés csökkentette a területükhöz, élelmükhöz, vízhez való hozzáférést, és növelte a vadállatok körében a betegségek terjedésének kockázatát.
A növényevőket jelenleg két ok miatt vadásszák: húsukért és az állati testrészek iránti globális kereslet miatt. A becslések szerint egymilliárd ember él vadhúson.
„A tülköket drágábban adják el, mint az aranyat, a gyémántot és a kokaint, Afrikában a keskenyszájú orrszarvút (Diceros bicornis) 2011-ben kihaltnak nyilvánították – emlékeztetnek a kutatók.
A szakemberek szerint a nagytestű növényevők populációcsökkenése számos következménnyel jár: el fognak tűnni a vadon ökoszisztémájának más részei is, csökkenni fog az élelem az olyan nagytestű húsevők, mint például az oroszlánok és a tigrisek számára. Kevesebb növény fog szaporodni, egyre több erdőtűz lesz, megváltoznak a kisebb állatok, köztük a halak, a madarak és a kétéltűek élőhelyei is.
