Elismert szakemberek a közelmúltban azzal sokkolták a közönséget, hogy közölték: öntudattal rendelkező gépek jöhetnek létre, amelyek ártani akarnak majd az emberiségnek.
Bill Gates például egy, a Redditnek adott interjújában közölte: nem érti, hogy bizonyos emberek miért nem aggódnak emiatt.
„Úgy gondolom, nagyon elővigyázatosnak kell lennünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban” – hangsúlyozta Elon Musk, az elektromos autókat gyártó Tesla alapítója és a SpaceX űrrepülési vállalat igazgatója az MIT-nek. „Ha meg kéne határoznom, hogy mi a legnagyobb egzisztenciális fenyegetés, akkor valószínűleg ezt választanám” – tette hozzá. Mint mondta, a mesterséges intelligencia létrehozásával „megidéznénk a démont”, amit aztán nem tudnánk az irányításunk alatt tartani.
Stephen Hawking, korunk egyik legelismertebb fizikusa és tudományos gondolkodója is aggodalmának adott hangot: tavaly év végén a BBC-nek azt mondta, hogy a teljesen önálló mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberiség végét jelentheti. A brit elméleti fizikus egy londoni konferencián kiemelte: a robotok száz éven belül átvehetik a hatalmat, és akkor „biztosítanunk kell, hogy a számítógépek érdekei egyezzenek a mieinkkel”.
Dr. Kiss Bálint, a Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnikai és Informatika Tanszékének vezetője azonban úgy véli, ettől még igen távol állunk. „Technológiai szempontból rengeteg olyan probléma van, amit még meg kell oldani” – magyarázta lapunknak, hozzátéve: első körben fontos feladat lenne, hogy pontosítsuk, mit is értünk az alatt, hogy egy gép olyan intelligensen viselkedik, mint egy ember, érdekei vannak, vagy hatalmat gyakorol. „Olyan műszaki jellegű specifikációkra, melyekkel a mérnökök és az informatikusok foglalkoznak, ezek még nem lettek lefordítva.”
Mint Kiss mondta, az öntudattal rendelkező robotok víziója mindig is foglalkoztatta az emberiséget, mindig vágytunk arra, hogy a saját képünkre teremtsünk meg valamit. „Miután a robotok a médiában többnyire emberi alakkal jelennek meg, a termelésben és a szolgáltatásokban korábban emberek által végzett feladatokat vesznek át, és a miénkhez hasonló a viselkedésük is, visszatérő módon megjelenik az a koncepció, hogy ha a saját képünkre teremthetünk valamit, akkor ez a robotikában lehetséges. Ezzel szemben ez a tudományág egy elég jól körülhatárolható, a többi műszaki területhez hasonló, azok eredményit integráló, így azoknál nem előrébb tartó mérnöki terület. Ennek jelenleg még nincs műszaki relevanciája” – tette hozzá.
A mesterséges intelligencia térnyerésének más jellegű veszélyeire érdemes inkább figyelni: miután növekszik a berendezések bonyolultsága és az ellátott funkciók száma, inkább biztonsági kockázatok kerülhetnek előtérbe, hiszen sok bonyolult és veszélyes technológia működésében ember és gép együtt vesz részt – tette hozzá dr. Kiss Bálint.
Jövő hónapban a Pentagon egyik kutatási ága, a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) a kaliforniai Pamionában rendezi meg robotikai versenyét, a Robotics Challenge nevű eseményt. A kétmillió dolláros főnyereményt annak a robotnak ítélik oda, amelyik a legjobb teljesítményt nyújtja egy óra alatt egy sor mentési feladaton.
A fejlesztők eddigi teljesítménye azonban azt sugallja, hogy semmi okunk az aggodalomra, a „Terminátor” nem fog egyhamar pusztításba kezdeni – hívta fel a figyelmet a The New York Times. A robotok és a gépek javítására rendelkezésre állt másfél év alatt úgy tűnik, csak nagyon korlátozott előrelépés történt – legalábbis ez derült ki a résztvevőkkel a verseny előtt készített interjúkból.
Az előző floridai versenyen, 2013 decemberében a robotok, melyeket a leesés ellen pántokkal védtek, rendkívül lassúnak bizonyultak olyan feladatok elvégzésében, mint az ajtók kinyitása és a szobába való belépés, a törmelékek eltakarítása, a létrára mászás, vagy éppen a különféle akadálypályák teljesítése. Tehát éppen az ember számára triviális tevékenységek elvégzésekor szerepeltek pocsékul.
Idén a gépeknek egy órájuk lesz arra, hogy végrehajtsanak nyolc feladatot, amire egy ember valószínűleg kevesebb, mint tíz perc alatt is képes lenne. És a robotok többnyire kudarcra vannak ítélve: biztosítókötelek nélkül fognak versenyezni, így az esések, borulások is elkerülhetetlenek lesznek, és még mindig segítségre szorulnak abban, hogy felmásszanak egy jármű vezetőülésébe.
A megmérettetésen várhatóan huszonöt csapat vesz majd részt. A legtöbb szerkezetnek két lába van, de akadnak négylábú gépek is. Többeknek lesznek kerekei, és akad köztük olyan „transformer”, amely kettő és négy lábon is tud közlekedni.
Egyik robot sem lesz az eseményen teljesen önálló: a gépeket emberek fogják vezeték nélküli hálózatokon keresztül vezérelni, amely időnként igen lassú folyamatnak ígérkezhet. Lehet olyan gép, amely már félig autonómnak tekinthető – például automatikus mozgásra képes egyenetlen terepen, vagy kinyitja az ajtót –, de a robotok emberi beavatkozás nélkül nagyjából tehetetlenek maradnak.
Egy nemzetközi kutatócsoport tesztelte a sérült állatok viselkedését utánzó robotot, amely mindössze két perc alatt megtanult törött lábbal járni. A találmány a hadviselésben, vagy akár az űrutazásban is hasznos lehet.
„Az új technológia lehetővé teszi erősebb, hatékonyabb és önállóbb robotok építését” – magyarázta a projekt egyik mérnöke. Az új algoritmus alkalmazható lehet különböző munkahelyi vagy katonai robotok esetében is.
Gill Pratt, a DARPA-program vezetője szerint az alakfelismerési szoftver és hardver lehetővé tették a számítógépes látást, valamint a beszéd megértését. Ezzel szemben azonban kevés előrelépés történt a kogníció, a magasabb szintű emberi folyamatok tervezése és az igazi autonómia területén.
„Nagyon fontos kiemelni, hogy a DARPA Robotics Challenge emberek és gépek csapatának az együttműködéséről szól” – magyarázta Pratt, hozzátéve: emberek nélkül ezek a szerkezetek aligha lennének képesek bármit is véghez vinni.
A kutatók világszerte elkezdték újragondolni a robotok céljait. Napjainkban ahelyett, hogy teljesen autonóm szerkezetek építésén dolgoznának, új megközelítést választottak, melyet „társrobotként” vagy „felhőrobotikaként” definiálnak.
Ken Goldberg, a Kaliforniai Egyetem szakembere például arra szólította fel a számítástechnika világában dolgozókat, hogy hagyjanak fel az önállóságot célzó megszállottságukkal. „Sokaság” néven egy olyan koncepciót javasolt, melynek lényege az emberek csoportja és a gépek közti együttműködés során létrejövő problémamegoldás.
Mindemellett Rodney Brooks, az MIT iRobot és Rethink Robotics nevű cégeinek szakembere azt is kiemelte: sokan úgy gondolják, hogy minél drágább egy robot, annál nagyobb az autonómiája. „Valójában ennek az ellenkezője igaz: minél olcsóbb a robot, annál önállóbb” – mondta. Például az iRobot Roomba névre keresztelt szerkezete autonóm, de rendkívül egyszerű, mert a szobák közt kóborolva a porszívózási feladatokat látja el. Ezzel szemben a PackBot – melynek célja bombák hatástalanítása – drágább, és emberi vezérlést igényel.
De nem kell ilyen messzire mennünk ahhoz, hogy egyedülálló robotikai fejlesztéseket ismerjünk meg. Idén márciustól például már bárki megvásárolhatja a magyar fejlesztésű, Codie nevű oktatórobotot. Baka Dávid, a szerkezet termelési mérnöke korábban lapunknak elmondta: az oktatási célú kisrobottal játékosan, úgy sajátítják el a 8-12 éves gyerekek a programozáshoz szükséges gondolkodás alapjait, hogy közben észre sem veszik ezt a tanulási folyamatot. A Codie egy okostelefonra telepített programmal irányítható, mellyel intuitív módon, fokozatosan fejlődve lehet egyre bonyolultabb dolgokra megtanítani.
