Athén, amely a Kr. e. 5. században az egyik leggazdagabb és leghatalmasabb görög városállam volt, vezetője lett egy adófizető közösségnek, amelynek az volt célja, hogy megvédjék a görög területeket a perzsákkal szemben. A déloszi szövetség pénztárát Kr. e. 454-ben Athénba szállították, és az ókori görög szerzők némelyike említést tesz arról, hogy a pénzérmék jelentős részét az Akropoliszon őrizték, ám nem nevezik meg, hogy pontosan hol tárolták a kincseket – olvasható a LiveScience hírportálon.
Spencer Pope, a hamiltoni McMaster Egyetem professzora szerint a pénzek tárolására a legmegfelelőbb hely a Parthenón padlástere lehetett. Mint kifejtette, hatalmas, 50 méter hosszú és 19 méter széles terület állt a rendelkezésre, a padlástér magassága pedig a tetőgerincnél elérte a 3 métert. A szentély plafonját masszív cédrusgerendákból építették, így elbírta a hatalmas súlyt, ráadásul fennmaradt a padlástérbe vezető lépcső, amely a tudós szerint nem kultikus, hanem gyakorlati célokat szolgált.
A Parthenón padlásterében sok millió ezüst pénzérmét őriztek. Egy a Kr. e. 433-ból származó dokumentum szerint 3000 talentumot szállítottak az Akropoliszra. Hatalmas összegről volt szó, a korabeli legnagyobb értékű pénzérme az ezüst tetradrachma volt, amelyekből 1500 darab ért egy talentumot.
„A 3000 talentum 4,5 millió tetradrachmával volt egyenértékű” – magyarázta Spencer Pope professzor, hozzátéve, hogy a pénzérmék súlya elérte a 78 tonnát.
Az ókori szerzők arról is említést tesznek, hogy időnként az athéni pénztárban tízezer talentum is összegyűlt, így a pénzérmék összsúlya elérhette a 260 tonnát. Előfordulhatott azonban, hogy az összeg egy részét aranypénzek alkották, így értelemszerűen a pénztár súlya is lényegesen kisebb lehetett, bár a kanadai kutató ezt kevéssé tartja valószínűnek.
„Athénban csekély számban vertek aranypénzeket, hiszen helyben voltak a gazdag ezüstbányák, amelyekről Aiszkhülosz, a tragédia atyja is említést tesz” – emelte ki Spencer Pope.
