Kiss József, a SZTE Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának tudományos tanácsadója elmondta, Magyarországon 1985 óta végeznek cochleáris implantátum beültetést olyan pácienseknél, akik veleszületett rendellenesség vagy baleset folytán súlyos hallássérülésben szenvednek. Az első évtizedben csupán néhány tucat beavatkozás történt, de 1997-től már a társadalombiztosítás finanszírozza a műtétet.
A Rovó László professzor és munkatársai által elvégzett beavatkozás során egy a hallóideghez elektromos impulzusokat küldő egységet ültettek a páciens koponyájába, ahhoz kívülről egy a hangokat érzékelő és a jeleket az implantátumhoz továbbító beszédprocesszor kapcsolódik majd. A beültetett eszköz hosszú élettartamú, míg a beszédprocesszort bizonyos időközönként – ahogy a technika fejlődik – cserélhetik – magyarázta a beavatkozásokat országosan koordináló szakember.
Szegeden két évtizede kezdték el az implantátumok beültetését, elsősorban gyermekeknél. Nagyon fontos, hogy azokat, akiknek nem volt lehetőségük a beszéd megtanulására, mivel nagyfokú halláskárosodással vagy siketen születtek, a lehető leghamarabb megműtsék. Célszerű kétéves kor előtt elvégezni a beültetést, így nyílik a legjobb lehetőség a nyelvi képességek kifejlődésére – tudatta Kiss József.
A szakember hangsúlyozta, komoly előrelépés, hogy 2016-tól a megfelelő műszerrel történő, objektív hallásszűrés kötelező lesz a szülészeteken. Így a kisgyermekeknél, ahogy elérik az altatással járó vizsgálatokhoz és műtéthez szükséges nagyságot, azonnal elvégezhető lesz a műtét, ami lehetővé teszi, hogy már óvodás korukra helyreálljon a hallásuk.
