A Berkeley-i Közegészségügyi Intézet kutatói több mint húszezer terhességet vizsgáltak olyan nők körében, akik egy kaliforniai magán-biztosítótársaság tagjai voltak az 1959 és 1967 közötti időszakban, amikor az Egyesült Államokban még széles körben alkalmazták a DDT-t. A vizsgált időszak alatt az asszonyok 9300 lánygyermeknek adtak életet.
A kutatók vizsgálták a DDT szintjét az anyák vérében a terhesség alatt, vagy nem sokkal a szülés után, a továbbiakban pedig azt követték nyomon, hogy lányaik közül hánynál alakul ki 52 éves koráig emlőrák.
Az 54 éves követéses vizsgálat során a tudósok 118 emlőrákos nő anyjánál mérték meg a vér DDT-szintjét, és az adatokat 354 olyan asszony paramétereivel hasonlították össze, akiknek lányánál nem fejlődött ki tumor.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy függetlenül az emlődaganat családi előfordulásától, az emelkedett DDT-szint az anyák vérében megnégyszerezi lányaiknál a mellrák kockázatát.
A vizsgálat arra is rávilágított, hogy azoknál a nőknél, akiknek magzati korban magasabb DDT-dózis jutott a szervezetébe, általában előrehaladottabb stádiumban lévő daganatot diagnosztizáltak.
Az emlőrákkal diagnosztizált nők 83 százalékánál úgynevezett ER (ösztrögén receptor) pozitív tumort kórisméztek, vagyis olyan daganatféleséget, amelynek növekedését stimulálja a női nemi hormon, az ösztrogén.
„Ez az 54 éves kutatás az első, amely közvetlenül bizonyítja, hogy a terhesség alatt az asszonyok szervezetébe jutó vegyszerek élethossziglani fenyegetettséget jelentenek lányaik számára” – hangsúlyozta Barbara Cohn, a tanulmány társszerzője.
A kutatás eredményeit az Amerikai Endokrinológiai Társaság folyóiratában, a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism legújabb számában ismertetik. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a DDT fejlődési rendellenességeket okoz, csökkenti a fertilitást és növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát.
A nagy hatású rovarmérget, a DDT-t (diklór-difenil-triklóretánt) – mivel felhalmozódik a szervezetben és károsítja a környezetet – az 1970-es években számos ország betiltotta. A szert ugyanakkor mindmáig alkalmazzák Afrikában és Ázsiában.
