A tudósok hétfőn arról számoltak be, hogy a jelenséget először figyelték meg gerinces fajnál a természetben. A szóban forgó nagy fűrészesrája vagy fűrészhal populációja annyira megcsappant, hogy a nőstényeknek feltehetően nincs alkalmuk a párosodásra, és csupán ez a lehetőség marad, hogy a nőstény átörökítse genetikai anyagát – magyarázták.
Fogságban élő hüllőknél, madaraknál és cápáknál már tapasztaltak szűznemzést. A természetben történt megfigyelés azonban felveti a kérdést, hogy ez a szaporodási mód mennyire lehet gyakori a vadvilágban – fejtette ki Andrew Fields tengerbiológus, a Stony Brook Egyetem tudósa.
A szűznemzéskor a nőstény petesejtéből anélkül képes utód kifejlődni, hogy a hímivarsejt megtermékenyítené. A fűrészhalak (Pristis pectinata) Florida délnyugati részének folyótorkolataiban születnek és fejlődnek három évig, majd ezt követően vándorolnak tovább az óceán partvidékéhez közeli élőhelyeikre.
Az akár 5,5 méter hosszúságúra is megnövő fűrészhalak száma a véletlen túlhalászat – beleakadnak a hálókba, amelyeket más halak miatt vetnek ki – és élőhelyeik megfogyatkozása miatt csökkent le végzetesen. A faj az Egyesült Államokban 2003 óta számít védettnek.
