A Franciaország északnyugati tájegységéhez tartozó Cotentin-félsziget lakói közül nagyjából százan adnak önként DNS-mintát a Leicester-i Egyetem szakembereinek, akik a mai Normandia területét a 9. században elfoglaló vikingek leszármazottai után kutatva fogják elemezni őket.
Az intézmény munkatársaként dolgozó Richard Jones szerint a vizsgálat célja, hogy többet megtudjanak a Cotentin-félszigetet érintő 9. és 10. századi „skandináv gyarmatosítás intenzitásáról”. Ebbe annak kiderítése is beletartozik, hogy a gyarmatosítók keveredtek-e házasság révén a helyiekkel.
A francia önkénteseket olyanok közül választották ki, akik skandináv eredetű vezetéknévvel rendelkeznek vagy családjuk legalább a 11. század óta Franciaországban él, és további előnyt jelentett a projektbe való bekerüléshez, ha az illetőnek mind a négy nagyszülője a jelenlegi lakóhelye 50 kilométeres körzetében élt.
A francia adatvédelmi hatóságok engedélyezték a tanulmány elkészítését, az eredményeket jövőre közlik. A DNS-teszteket ugyanakkor nem mindenki nézi jó szemmel. „Aggódunk, hogy mindez ráerősít arra a gondolatra, hogy vannak igazi normannok és vannak nem igaziak” – mondta Jacques Declosmenil, a Mozgalom a Rasszizmus Ellen (Movement Against Racism, MRAP) helyi szárnyának vezetője.
Jones elhessegette ezeket az aggodalmakat, mondván, hogy egy adott személy DNS-ének mindössze 2 százalékát fogják tanulmányozni a kutatók, és a maradék 98 százalékban „bármi lehetséges”. A szakemberek Nagy-Britannia három területének és Normandia lakóinak körében kutatják a viking örökség bizonyítékait.
A Caen-i Egyetem középkori történelemmel foglalkozó professzora, Pierre Bauduin ugyancsak arra figyelmeztette a leicesteri kutatókat, hogy a faji származás „rendkívül érzékeny téma Franciaországban”. Mint fogalmazott: „Fontos, hogy senki se értse félre az eredményeket.”
