Ez a jelenség néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna. Az 1960-as évekig a fiúk több időt töltöttek tanulással, ezzel együtt pedig tovább is jutottak az oktatási rendszerben, mint a lányok, így az egyetemet is jóval nagyobb esélyük volt elvégezni. Napjainkban azonban mind a gazdag, mind pedig a szegényebb országokban megváltozni látszanak az erőviszonyok – írja a The Economist.
Az OECD márciusban nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül, hogy a fiúdominancia egyedül a matematika területén mutatkozik meg: ők 15 éves korukban átlagosan három hónappal járnak a lányok előtt.
Ugyanakkor az olvasást tekintve óriási szakadék tátong a nemek között: 64 országot összevetve is azt lehet mondani, hogy a lányok jobban teljesítenek a fiúknál. Az átlagos különbség felér egy extra tanévvel.
Az OECD szerint a műveltség az egyik legfontosabb képesség, mivel nagyban meghatározza a további tanulmányokat. Azonban a kutatás szerint a tizenéves fiúk 50 százaléka a lányoknál kisebb eséllyel fogja megszerezni az alapvető ismereteket a számtan, az olvasás vagy a tudományok területén, ráadásul ebben a csoportban a fiatalok hajlamosabbak kimaradni az iskolából.
Ahhoz, hogy megértsük, miért van ekkora különbség a fiúk és a lányok közt a tanteremben, nézzük meg, mit csinálnak az iskola falain kívül! Egy átlagos 15 éves lány egy héten öt és fél órát szentel a házi feladat elkészítésére, közel egy órával többet, mint egy azonos korú fiú, aki ezzel szemben több időt tölt videojátékozással és internetezéssel. A lányok háromnegyede szeret olvasni, míg ez csupán a fiúk alig több mint felére jellemző. Az OECD azt is megfigyelte, hogy azoknak a fiúknak a körében, akik annyi házi feladatot csinálnak, mint a lányok, az olvasás területén a nemek közti különbség a negyedére csökken.
Az OECD azt is megállapította, hogy a fiúk sokkal jobban teljesítettek anonim teszteken, mint amikor oktatóik értékelik őket.
Mi állhat a diszkrimináció hátterében? Az egyik lehetőség az, hogy a tanárok többre becsülik az udvarias, lelkes és békés diákokat, vagyis az összes olyan tulajdonságot, melyek alapvetően a lányok körében gyakoriak. Egyes országokban például akadémiai értékelésekre is kihatott a rossz viselkedés. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a nők – akik az iskolában jóval többen vannak a férfiaknál – a saját nemüket részesítik előnyben, mint ahogy korábban férfi főnökök esetében is kimutatták, hogy szívesebben kedveznek a férfiaknak.
A lányok iskolai dominanciája azonban az általános- és középiskolai oktatásnál jóval tovább terjed. Néhány évtizede a férfiak a felsőoktatás szinte minden területén többségben voltak, különösen a továbbképző tanfolyamokon, valamint a tudományos és a mérnöki szakokon. De ahogy a felsőoktatás világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapott, több nő iratkozott be ezekbe az intézményekbe, jelenleg pedig a beiratkozott hallgatók 56 százalékát teszik ki, míg 1985-ben ez az arány mindössze 46 százalékos volt.
Abban a pár OECD-országban, ahol a férfiaknál kevesebb nő jár egyetemre, szintén növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Eközben például Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Skandinávia bizonyos részein 50 százalékkal több nő jár felsőoktatási intézményekbe, mint férfi.
Ráadásul azok a hölgyek, akik egyetemre járnak, nagyobb eséllyel szerzik meg a diplomát, mint ellenkező nemű társaik, és többnyire jobbak a jegyeik is. Ugyanakkor eltérő szakokat is választanak: nagyobb eséllyel foglalkoznak oktatással, egészségüggyel, humán tudományokkal és művészetekkel, míg a férfiak szívesebben választják a számítástechnika, a mérnöki tanulmányok és az egzakt tudományok területét.
