Középkori leletekre bukkantak a dombóvári vár területén

Az ásatás vezetője szerint valószínűsíthető, hogy a várat a 15. század elején, Zsigmond korában építhették.

MTI
2015. 07. 21. 22:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavalyi ásatás nyomán a 18. század elején elpusztított vár egyes falszakaszai és többnyire török kori tárgyak kerültek elő, ám ezúttal középkori réteghez jutott el a feltárás, amelyet a dombóvári önkormányzat rendelt meg a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékétől.

Berta Adrián, a tanszék munkatársa elmondta: négy – kétszer-kétszer tíz-, illetve tizenöt méteres – kutatóárkot nyitottak, amelyekből a vár kiterjedését próbálták meghatározni, és megtisztították a még álló északi falszakasz környezetét is. A vár lerombolásakor keletkezett törmelék alól előkerültek egy körülbelül másfél méter széles téglafal maradványai, amelyet Zsigmond korára lehet keltezni, egy később épített, külső falköpeny és a kettő közötti feltöltés, amelyre azért volt szükség, hogy a fal jobban ellenálljon az ágyúlövéseknek.

Ismertetése szerint a felöltés anyagában sikerült a török előtti, Zsigmond és Mátyás korabeli leletanyagot találni: kályhacsempék, gótikus gyertyatartó, ablakszemtöredékek és egy velencei üvegedény töredéke került elő. A felsőbb rétegből török kori leleteket hoztak felszínre, a legjellemzőbbek köztük az úgynevezett bosnyák kerámiák darabjai, amelyeket a hódoltság idején a Balkánról betelepült lakosság készített és használt.

A dombóvári vár első említése a 14. század elejéről való, a forrás szerint a Dombai család őse 1326-ban kapta meg királyi adományként. Nem tisztázott azonban, hogy a forrás Dombóvár másik erődítményére, a szigeterdei lakótoronyra vagy a most feltárt várra vonatkozik. A jelenlegi eredmények alapján úgy tűnik, hogy az első írásos említés a szigeterdei épületről szól, Dombó vára pedig egy évszázaddal későbbi építmény lehet – jegyezte meg a régész.

A legfontosabb, 1692-es leírás, amelyet az akkor új birtokos, Eszterházy Pál (1635–1713) megbízásából Kelcz Mihály készített, részletezi, hogy a vár nyugati kaputornyán három kapu vezetett be, két palotaszárnyat említ és azt, hogy a keleti oldalt nagy fal zárja le.

A mostani kutatás eredménye részben egyezik a leírással: a feltárt keleti kettős fal mintegy hat méter vastag lehetett, a vár északi oldalán azonban több átépítés miatt egyelőre nem igazolható az egyezés. A mostani adatok szerint a dombóvári vár udvara kelet–nyugati irányba 24 méter hosszú volt, a diósgyőri váréhoz hasonló méretű.

A vár az 1540-es években került török kézre, 1702-ben császári parancs alapján részben felrobbantották, részben elbontották, az épület anyagát az Eszterházy család építkezésekhez használta fel. Az épületnek jelenleg az északi fal egy szakasza és délkeleti sarka áll.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.