Mit gondol egy fa a görög válságról?

A melbourne-i példányok kedves, személyre szóló üzeneteket kapnak a város lakóitól.

Itt ülök a közeledben. Felfedeztem az interaktív térképen, hogy a közelben nincs sok barátod. Ez nagyon szomorú. Tudnod kell, én gondolok rád. Köszönettel tartozom neked azért, hogy oxigénnel látsz el bennünket, hogy lélegezni tudjunk a nyüzsgő nagyvárosban.

Van olyan üzenet is, amelyet aktuálpolitikai témája ellenére is humorral fűszereztek. Az egyik levél a görög adósságválsággal kapcsolatban tesz fel kérdéseket, és meglepő módon válasz is érkezik a felvetésre.

Az egyik érdeklődő Troy – Trója – felhasználó névvel szignált kérdéseit a Vörös Cédrusnak címezte; július 1-jén:

Aggódsz amiatt, hogy a görög adósságválság hatással lesz rád?
A helléneknek az EU-ban kellene maradniuk?

A Vörös Cédrus válasza szellemes volt:

Trója, úgy emlékszem, téged a görögök már egyszer leigáztak Dühös vagy még rájuk?

Görögország még mindig a sűrű erdőben bolyong, és lehet, hogy kilép az Európai Unióból.
Vannak, akik azt mondják, hogy le kellene értékelni a valutájukat, hogy megerősödjön a gazdasága, de az EU nem engedi, hogy ezt tegyék. Mások szerint a megszorítások idézték elő ezt a helyzetet.

Én nem tudom, csupán egy fa vagyok.

Ami a téma tudományos megközelítését illeti: a modern kommunikáció már nemcsak emberek közötti kapcsolatokat jelent, hanem ember és akár antropomorf gépek, robotok között is kialakult viszonyt. Manapság talán nem nevezhető szokatlannak, se meglepőnek az, ha az emberek gépekhez beszélnek vagy növényeknek címezik üzenetüket. Nyilván az teszi érdekessé az effajta jelenséget, hogy az emberek választ kapnak elektronikus levelükre. Természetesen nem a fáktól, hanem a fákat gondozó és rendszerező szakemberektől.

Kuremszki Andrea pszichológus a jelenséget – hogy az emberek élettelen tárgyakhoz vagy olyan élőlényekhez beszélnek, amelyek nem emberek – több aspektusból közelíti meg. Egyrészt az élettelen tárgyak emberi tulajdonságokkal való felruházását azzal magyarázza, hogy az ember valamit vagy közelíteni szeretne magához, vagy eltávolítani. Ha közelítjük magunkhoz a dolgokat, ezzel egyfajta érzelmet pótolunk, mert társként tekintünk a tárgyra, az élőlényre.

Amikor valaki egy tárgyhoz beszél, akkor próbál megoldást találni a problémájára, lehet ez akár a magány jelensége, és ezt a feszültséget oldjuk olyan tárgyakban, amelyeket az ember formál, amelyek erőt adnak neki.

Másrészt az ember mindig próbál értelmet adni annak, amit nem ismer, amitől fél. Harmadrészt pedig a megértéssel a biztonságérzetünket tudjuk növelni úgy, hogy egy számunkra ismeretlen jelenséget megmagyarázunk.

A szakember hozzátette, hogy nagy a bizonytalanság az emberekben, és egy ismeretlen fának szánt névtelen üzenetre érkezett válasz visszaigazolás lehet a feladó számára, amely megerősítheti az elképzelésében.