Nem csak a forróság miatt kell aggódnunk

Sorra dőlnek meg az évszázados hőmérsékleti rekordok, az éghajlatváltozásnak ugyanakkor vannak ennél komolyabb következményei is.

Ez, a 2015-ös június volt a legmelegebb azóta, hogy dokumentálják a Föld hőmérsékletét, pontosan 136 éve – derül ki az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörügyi Hivatal (NOAA) jelentéséből. Már a március és a május is rekordot döntött, míg a január és a február a második helyet szerezte meg. A 2014-es pedig 1880 óta a legmelegebb év volt, de ezt a címet nagy valószínűséggel elveszíti a 2015-ös esztendővel szemben. Az első félévben 0,85 Celsius-fokkal volt melegebb a felszín, mint a XX. századi átlag.

Ha a forrósodást önmagában nem éreznénk problémának, ráadásként szólhatunk még az időjárás egyre szélsőségesebbé válásáról, elég csak a törökországi heves esőzésekre vagy Alaszkára gondolni, ahol az elmúlt közel száz év legmelegebb júniusát mérték. Következménynek pedig, ha csak az Egyesült Államokat nézzük, nyugaton ott vannak a forróság okozta erdőtüzek, míg az ország más területein áradások és viharok pusztítanak, Bostonban pedig sosem látott mennyiségű hó hullott télen.

Egyes tudósok szerint a hőmérséklet-emelkedést részben magyarázza az El Nino, az a ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség, amely a trópusi tengeráramlatokkal és szelekkel áll összefüggésben, és amelynek a Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése köszönhető.

Semmiképpen nem írható viszont ennek számlájára az egész folyamat – mondta el megkeresésünkre Mika János klímakutató, az Eszterházy Károly Főiskola tanára. Hozzátette: a mérsékelt övben a jelenségnek nincsen kimutatható hatása.

A kutató elismerte, hogy a Föld klímája változik, ami nagyban köszönhető az embernek – az Éghajlat-változási Kormányközi Testület szerint legalább 95 százalékos bizonyossággal. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a paradoxonra, hogy míg 2002 és 2013 között a teljes éghajlati rendszer hőtartalma nőtt, a levegő világátlagban nem lett melegebb. Addig viszont nagyjából 0,9 fokot emelkedett a XX. század kezdete óta.

Elképzelhető ugyan, hogy 2015-től folytatódik a hőmérséklet korábbi növekedése, de ez egyáltalán nem biztos – mondta el Mika János, és hozzátette: a jelenlegi magas átlaghőmérséklet is lassan bontakozott ki. Megjegyezte ugyanakkor, ha nem változna a Föld klímája, akkor is bárhol, bármikor esélye lenne a hőmérsékleti rekord megdőlésének. Ha százéves adatsorunk van, akkor klímaváltozás nélkül is egy százalék az esélye annak, hogy a friss mérés magasabb hőfokot eredményez, mint a korábbiak bármelyike – magyarázta a kutató. Az előforduló időjárási anomáliákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, azok egyikét sem lehet a globális klímaváltozással magyarázni, noha e változással a szélsőségek egy részének gyakorisága is módosul.

Mindeközben egyes tudósok egyenesen közelgő jégkorszakot valószínűsítenek. Az egyesült királyságbeli Northumbria Egyetem matematikaprofesszora, Valentina Zsarkova a tizenegy évig tartó napciklusok vizsgálata közben arra a megállapításra jutott, hogy a 2030-as évek alatt a csillag aktivitása hatvan százalékkal csökkenni fog, ezzel előidézve egy legutóbb az 1600-as évek második felében látott jelenséget, egy mini jégkorszakot. Akkor az úgynevezett Maunder-minimum hetven évig tartott, 1715-ig.

Ez az időszak azonban várhatóan rövidebb lesz, mint a legutóbbi XVII. századi, nagyjából három napcikluson át fog tartani – idézte Zsarkova szavait a Live Science tudományos portál.

Ugyanakkor a Potsdami Klímakutatási Intézet alelnöke, Georg Feulner szerint a bolygó hőjének várható csökkenése legfeljebb 0,1 Celsius-fok lesz, miközben az iparosodás korától 2030-ig 1,3 fokra saccolható a növekedés, így nem várható jégkorszak bekövetkezése.