Saját bőrünkön érezzük, tapasztaljuk, hogy egyre szélsőségesebb időjárási körülmények közepette éljük mindennapjainkat. A globális léptékű éghajlatváltozás komoly kihívásokat támaszt a társadalommal szemben. Az iparosodás kezdete óta a felszíni átlaghőmérséklet emelkedő tendenciát mutat. A Földön csökken a jégborítottság, emelkedik a tengerszint, mezőgazdasági termelési övezetek eltolódnak. A hatások hazánkban is jelentkeznek: nő a hőhullámok gyakorisága, szélsőségesebb a csapadékeloszlás, az átlaghőmérséklet idén két fokkal magasabb az elmúlt évekhez képest. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület kimutatta, hogy az éghajlatváltozásért szinten teljes egészében az ember tehető felelőssé.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet keretében működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ előadásában jelzi: hazánk a klímaváltozás következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Emellett Magyarország is függ az éghajlati szempontból sérülékeny (példaként említhető itt az áramkimaradás vagy az akadozó élelmiszerellátás) infrastruktúrától.
A szélsőséges jelenségek hatásait több „színtéren” tapasztalhatjuk. Amint arra Dr. Horváth Zoltán, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) főosztályvezetője felhívta a figyelmet a földtani közeget komoly károk érik a kiegyenlítetlen csapadékviszonyok következtében fellépő árvizek és aszályok miatt. Kritikus területnek tekinthetők hazánkban az instabil balatoni magaspartok, ahol rendszeres az omlásveszély. De az éghajlati változások az épületekre is hatással vannak. A maximális széllökések ereje az utóbbi években megnövekedett, az épületek homlokzatai és tetőszerkezetei nincsenek felkészülve a megváltozott körülményekre – fejtette ki Bíró Marianna, az MFGI főosztályvezetője. Jelezte: az épületek belső terei esetében az aktív védekezést a hőmérséklet emelkedésére a klímaberendezések jelentik, amelyeknek villamosigénye a2030-ra a jelenlegi hatszorosára nőhet. Arról nem is beszélve – tette hozzá Bíró –, hogy vízelvezető rendszerek a korábbi tapasztalatokon alapulnak, így nem „kezelik” a napjainkban egyre gyakoribb, extrém mennyiségű csapadékot.
Egységes megoldás azonban nincs. Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a városoknak, településeknek, önkormányzatoknak helyi szinten kell megoldást találni, amelyhez három fő szempontot kell szem előtt tartani: megelőzés, alkalmazkodás, klímatudatosság. Sir Patrick Geddes skót várostervező híressé vált gondolata, a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” segíthet az előrelépésben. A hazai településtervezés döntéshozóinak a vízelvezetést, a csatornázást vagy éppen épületek tervezését úgy kell szabályozniuk, hogy az egyre gyakoribb, nagy mennyiségű csapadék vagy az olykor szélsőségesen magas hőmérséklet ne jelentsen gondot.
Az egyelőre még csak huszonhét településsel rendelkező szervezet célja, hogy a hamarosan létre jövő, egységes stratégia mellett a fejlett technológiát is beépítse a klímabarát települések mindennapjaiba. Egy azonban biztos, nemcsak a vezetőknek és a modern világ vívmányainak kell alkalmazkodni, hanem a polgároknak is rá kell jönniük: a tudatosabb és környezetbarát életmód egy fenntarthatóbb világot eredményhez.
