Saját bőrünkön érezzük, tapasztaljuk, hogy egyre szélsőségesebb időjárási körülmények közepette éljük mindennapjainkat. A globális léptékű éghajlatváltozás komoly kihívásokat támaszt a társadalommal szemben. Az iparosodás kezdete óta a felszíni átlaghőmérséklet emelkedő tendenciát mutat. A Földön csökken a jégborítottság, emelkedik a tengerszint, mezőgazdasági termelési övezetek eltolódnak. A hatások hazánkban is jelentkeznek: nő a hőhullámok gyakorisága, szélsőségesebb a csapadékeloszlás, az átlaghőmérséklet idén két fokkal magasabb az elmúlt évekhez képest. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület kimutatta, hogy az éghajlatváltozásért szinten teljes egészében az ember tehető felelőssé.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet keretében működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ előadásában jelzi: hazánk a klímaváltozás következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Emellett Magyarország is függ az éghajlati szempontból sérülékeny (példaként említhető itt az áramkimaradás vagy az akadozó élelmiszerellátás) infrastruktúrától.
A szélsőséges jelenségek hatásait több „színtéren” tapasztalhatjuk. Amint arra Dr. Horváth Zoltán, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) főosztályvezetője felhívta a figyelmet a földtani közeget komoly károk érik a kiegyenlítetlen csapadékviszonyok következtében fellépő árvizek és aszályok miatt. Kritikus területnek tekinthetők hazánkban az instabil balatoni magaspartok, ahol rendszeres az omlásveszély. De az éghajlati változások az épületekre is hatással vannak. A maximális széllökések ereje az utóbbi években megnövekedett, az épületek homlokzatai és tetőszerkezetei nincsenek felkészülve a megváltozott körülményekre – fejtette ki Bíró Marianna, az MFGI főosztályvezetője. Jelezte: az épületek belső terei esetében az aktív védekezést a hőmérséklet emelkedésére a klímaberendezések jelentik, amelyeknek villamosigénye a2030-ra a jelenlegi hatszorosára nőhet. Arról nem is beszélve – tette hozzá Bíró –, hogy vízelvezető rendszerek a korábbi tapasztalatokon alapulnak, így nem „kezelik” a napjainkban egyre gyakoribb, extrém mennyiségű csapadékot.
