Az agyi keringés és a világűr kutatóit díjazták idén

Az agyi keringést kutató Farkas Eszter és Kóspál Ágnes csillagász kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű ösztöndíját.

MTI
2015. 09. 07. 18:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A négymillió forint összdíjazású rangos elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda a díjazottaknak – közölték a szervezők a hétfői díjátadó napján az MTI-vel.

Közleményük szerint Farkas Eszter az agyvérzést követő, az agyban hullámszerűen fellépő és akár a kezdeti sérülés súlyosbodását is eredményező vérhiány okait kutatja. Kutatása eredményeként a jövőben lerövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció, amely során a betegek újratanulnak járni és beszélni, így jelentősen javulhatna a betegek és a családtagok életminősége.

A hullámok okainak feltárásával és megelőzésével jelentősen csökkenteni lehetne a betegeknél az agyi károsodás mértékét, adott esetben a beteg megőrizhetné mozgás- és beszédkészségét is. A díjazott a Szegedi Tudományegyetem munkatársa és egy négyéves kisfiú édesanyja.

Kóspál Ágnes csillagász a 21. században születő csillagok és bolygók keletkezési folyamatát kutatja, amelyből többek között arra is lehet következtetni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer. A kutatónak a csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotását ihletik, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését, és amelyekkel akár átírhatják azt is, amit az égboltról ma tudni lehet. Kóspál Ágnes jelenleg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában dolgozik, kutatásaihoz főként az Atacama-sivatagban található ALMA rádiótávcső-rendszert használja.

Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya. Magyarország elmarad ettől az átlagtól; 2010-ben a felsőoktatásban végzők 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalékra csökkent, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalékra. Míg az Európai Unióban 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, addig Magyarországon 1,5 százalék volt ez a növekedési ütem.

Az ösztöndíjprogramban az elmúlt 13 évben 39 magyar kutatónő vehetett részt, akik között csaknem 150 ezer eurót osztottak szét.

A kutatónők munkásságát bemutató videók innen tölthetők le.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.