De nem csupán Szingapúrban áll fenn ez a probléma: az utóbbi időben világszerte gondot okoz az ivóvíz folyamatos drágulása – ráadásul a tendencia folytatódni fog –, hosszú távon pedig vízhiánnyal nézhetünk szembe. Közben – a klímaváltozás következményeként – erősebb intenzitású lesz a csapadékhullás, ám ezek eloszlása az évben egyenlőtlenebbé válik.
Áprilisban például a súlyos aszály miatt vízkorlátozást rendelt el Kalifornia kormányzója, az állam történetében ezzel elsőként volt példa hasonló intézkedésre.
A településeknek 25 százalékkal kellett csökkenteniük a vízfelhasználásukat. A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjedt.
A kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi átlagának.
Februárban három nagyváros – Sao Paulo, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is – súlyos vízhiány lépett fel.
Antonio Nobre, Brazília egyik legelismertebb klímakutatója a BBC-nek azt mondta: bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy az amazóniai esőerdő és az ország déli partvidékén fekvő atlanti erdő irtása váltotta ki a szélsőséges csapadékhiányt. Szerinte a szárazság oka az, hogy Sao Paulóra mintegy „elefántként ült rá” egy mozdíthatatlan meleglevegő-tömeg. Az erdők eddig nedvességet bocsátottak ki, lehűtötték a levegőt és hozzájárultak a csapadékképzéshez, de kiirtásuk után nincs, ami pótolja ezen funkcióikat.
„Ha az amazóniai erdőirtás folytatódik, Sao Paulo valószínűleg ki fog száradni. Ha nem cselekszünk azonnal, végünk van” – mondta Antonio Nobre.
