Kardon Béla, a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD) tudományos igazgatója az eseményen elmondta, hogy mivel a felsőoktatás minőségén keresztül a tudomány határozza meg egy ország jövőjét, komolyan el kell gondolkozni, milyen erőforrásokat lehet még felszabadítani a kutatás terén. Mint fogalmazott, a „női agy” még kiaknázatlan lehetőség Magyarországon, hiszen nagyon alacsony a nők aránya a kutatók között.
Hozzátette: a pályaorientáció szempontjából meghatározó szerepe lehet a médiának, amely segítheti az olvasókat abban is, hogy jobban megértsék, miként viszonyul egymáshoz a valódi és az áltudomány.
Palugyai István, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója és tudományos újságíró az eseményen hangsúlyozta, hogy ma a tudományról származó ismeretek túlnyomó többségét a fiatalok a médiából, azon belül is elsősorban az internetről szerzik. Mindeközben a statisztikák azt bizonyítják, hogy a tudományos témával foglalkozó írások és más médiaanyagok száma drasztikusan csökkent mind az Egyesült Államokban, mind Európában.
„A tudomány a médiákban ma luxus” – fogalmazott, hozzátéve: kevés orgánum engedheti meg magának, hogy specializált tudományos rovatokat tartson fenn. Véleménye szerint ugyan a nagyobb internetes hírportálokon még megtalálhatóak a tudomány mellett technológiával és más témákkal is foglalkozó szekciók, azonban mára az olvasók „befogadási küszöbe” is csökkent, és háttérbe szorultak az alapos elemzéseket nyújtó ismeretterjesztő cikkek.
Palugyai István szerint megfigyelhető egyfajta bulvárosodás és a mozgóképes anyagok előtérbe kerülése is, azonban utóbbiak elsősorban rövidebb videókat jelentenek, alapos ismeretterjesztő dokumentumfilmek forgatására Magyarországon ma nincsen anyagi forrás.
Mint mondta, nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy egyre kevesebb a tudományos újságíró, ez pedig hosszú távon komolyan árthat a tudomány megítélésének is. „Harminchat év után még mindig hiszek abban, hogy az embereket érdekli a tudomány és a technológia” – tette hozzá.
