Újságírói kérdésre felmerült, hogy a tudományos újságírók gyakorta magukra maradnak az áltudományos hiedelmek elleni küzdelemben, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csak ritkán ad ki állásfoglalást egy-egy nagyobb társadalmi érdeklődést érintő kérdésben.
Simon Tamás, az MTA kommunikációs főosztályvezetője erre reagálva elmondta, hogy az idei Magyar Tudomány Napjára szervezett népszerűsítő előadások számos hasonló témát fognak felölelni, szó lesz többek között a placebohatásról, az oltásellenességről, a migrációról, valamint az iszlám és a nyugati világ kapcsolatáról is. Lovász László, az akadémia elnöke a tudomány és az áltudomány különbözőségeiről fog előadni a rendezvényen.
A beszélgetésen részt vett Bényei Éva, a Kutató Diákok Országos Szövetségének elnöke is, aki elmondta, hogy elsősorban a játék és az alkotás öröme indította el a tudományos pálya felé. Hasonlóan vélekedett az eseményen Beke-Somfai Tamás biokémikus is, aki szerint a játékhoz és az ismeretlenhez való folyamatos vonzódás segíthet valakit megmaradni a kutatói pályán. Emellett a tudós kiemelte az európai uniós Marie Sklodowska-Curie Akciókhoz hasonló, a megfelelő anyagi feltételeket megteremtő pályázatok, támogatások fontosságát is.
Az idei Kutatók éjszakájára a szervezők 50-70 ezer embert várnak, az eseménysorozatban 39 város 150 helyszíne fog részt venni, és az érdeklődők mintegy kétezer program közül választhatnak – tájékoztatott az eseményen Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
