Van „jó” oldala is a globális felmelegedésnek

A visszahúzódó jégsapkák alól hosszú évtizedekig befagyott holttestek és tárgyak bukkannak elő.

Felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e érdemes az eltűnt hegymászók keresésére indulni most, amikor van is esély arra, hogy megtalálják a tetemeket. A BBC újságírója szerint ezúttal nem a hegymászók jelentéseire és az éles szemű helikopterpilótákra kellene hagyatkozni, hanem tüzetesen át kellene vizsgálni az alpesi gleccserek alsó régiót az év most következő pár hetében, amikor a leginkább visszahúzódik a jég.

A Matterhornon egyébként mindössze húsz ember tűnt el 1865 óta, ami eltörpül a hegy 5-600 halottjához képest. Ám ha tágítjuk a kört, egyre nagyobb az eltűntek száma – a svájci Valais kantonban például 270 ember nem került elő a hegyekből, többségében túrázók, hegymászók és síelők. Hogy miért lenne fontos megtalálni az eltűntek holttesteit? A családjaik miatt, ugyanis holttest nélkül nincs temetés, a gyász és a tragédia feldolgozása is sokkal nehezebb.

Visszatérve a cikkünk elején említett brit hegymászó történetére, Conville testvére, Katrina Taee a BBC-nek elmondta: édesanyjuk sosem fogadta el, hogy fia elhunyt, mindig visszavárta. Katrina hozzátette: „Egy idő után már reménykedtem, hogy sosem kerül elő, mert egy hegyen igazán békében nyugodhat”. Ám testvére, Melissa mindig is meg akarta találni Jonathan holttestét, majd miután DNS-tesztre utaztak Svájcba, 34 évvel a bátyjuk halála után a kezükben tarthatták a földi maradványokat.

Egy másik család azonban még mindig keresi rokonát: az 1865-ös első expedíció utolsó eltűnt tagját, Lord Francis Douglas-t, a Queensberry márki fiát. Tagja volt a Matterhornt elsőként meghódító csapatnak, ám három társával együtt odaveszett a hegyen. A mostani márki, Donald Queensberry dizájner elmondta: mindig is hitt abban, hogy megtalálja ük-ük-nagybátyját. A márki tizenöt éves unokája azt tervezi, hogy egy 78 éves angol hegymászóval jövőre bejárja a hegyet rokona után kutatva.

Martin Grosjean gleccserkutató azonban figyelmeztet: a gleccserek elmúlt 150 évben tapasztalt mozgásai miatt kicsi az esély arra, hogy a lordot valaha meglelik. Elmondása szerint körülbelül 20-50 év kell egy gleccseren ahhoz, hogy a benne lévő tetem az alján kössön ki. A fenti példákban 34 és 44 év telt el az eltűnés és az előkerülés között. Számításai szerint Lord Douglas már 1900-ban a gleccser alján lehetett, azaz már nincsenek meg a maradványai. Hozzátette: mindig történnek meglepetések.

A mozgások nem olyan kiszámíthatóak, mint azt Grosjean hiszi, sok esetben évtizedekig meg sem mozdulnak a gleccserek, így azt sem lehet megmondani, mikor bukkannak fel az eltűnt holttestek – ezt már Martin Callanan, a Norvég Műszaki Tudományegyetem tudósa mondta a BBC-nek Szerinte egyre-másra bukkannak majd fel a következő évben a tetemek. Addig azonban nem érdemes keresgélni, mert újabb emberek tűnhetnek el a hegyen.