Mikor három éve megtörtént Magyarországon a Youtube lokális piacra hangolása, globális szinten percenként húsz és ötven óra közötti tartalmat töltöttek fel a platformra. A népszerű videómegosztó azóta is töretlenül növekszik, több mint egymilliárd felhasználója van az egész világon, és már háromszáz órányi mozgókép kerül fel rá percenként. Az internet mindent elbír, szokták mondani, és ez meg is látszik a feltöltött kisfilmek műfaji, tartalmi és stílusbeli sokszínűségén, mégis, vannak olyan szegletei a Youtube-nak, ahol a világháló homogenitása helyett bizonyos, feltételezhetően kulturális különbözőségekre, a nyugati és a keleti világ eltérő trendjeire bukkanhatunk.
Nem kell sokáig keresgélni a weboldalon, hogy belefussunk egy-egy úgynevezett prank-videóba vagy egy fail-gyűjtésbe, viszont ezek szinte kivétel nélkül külföldi csatornák termései. Ami a hazai pályát illeti, a fentebb említett két műfajt szinte sehol nem találjuk, ellenben van Bözsi nénit a kerítésen túlról üvöltve szólongató kis srác, egy másik fiatalember pedig szellemi képességeit csillogtatva próbál kikönyörögni egy randevút Zsanettől a margitszigeti szökőkútnál. Ugyanakkor az ilyen típusú, a hétköznapok – minden értelemben véve – egyszerű „hőseiről” szóló alkotások vagy nem léteznek Nyugaton, vagy elnyomja ezeket az aktuális divathullám, és olyan mélyre kerülnek a rendszerben, hogy egy nehézbúvár sem találná meg őket.
Viszont a szemmel látható kulturális különbözőségek ellenére nem állíthatjuk, hogy a hazai Youtube-trendek teljesen ellene mennének a globális iránynak. A Tech Cocktail néhány hónapja közölt egy összeállítást a 2015-ös slágertémákról, amiből kiderül, mit eszik manapság a web népe. A felsorolás első helyén nem meglepő módon a cuki kisállatos videók vannak, de helyet kaptak a listán énekesek, zenészek klipjei, az örök klasszikus Old Spice-reklámok (és egyéb kultikus társaik), aranyos kisgyerekekről készült alkotások, a fiatalabbak körében oly népszerű harlem shaking, vagy a vírusként terjedő ice bucket challenge. Ezek a témák a Youtube keleti csücskében is ugyanúgy megtalálhatók, méghozzá a népszerűségi létra tetején.
Magyarország követi a globális trendeket, menetelünk a Nyugat után; itthon is lesznek prank-videók, mint ahogy néhány éve elindult a vloggerhullám is – állítja a magyar Youtube-szféra egyik jól ismert arca, Szirmai Gergő, a Hollywood Hírügynökség készítője. Szerinte bár a nyugati és a keleti kultúrkör kicsit különbözőképpen mozog, de valódi eltérés csak időben van.
A világon több mint hetven országban működik a Youtube lokális verziója, ezek között Magyarország is szerepel. Ennek egyik hozadéka lehet, hogy a videómegosztó azokat a tartalmakat helyezi előtérbe, melyek nagyobb eséllyel érdeklik a magyarországi internetezőket: helyi videósok csatornáit, illetve az éppen leginkább felkapott hazai és nemzetközi videókat. Érdekesség, hogy hazánkban az ország méretéhez képest ez az átállás gyorsan megtörtént.
Mindenesetre a globális trendek léteznek, melyek kvázi gerjesztik saját magukat. Bíró Pál, a Youtube magyarországi menedzsere megkeresésünkre elmondta, a platform úgy működik, hogy ha adott videóra sokan keresnek rá, a felhasználók kezdőoldalán nagyobb relevanciával és valószínűséggel kerülnek elő az ahhoz kapcsolódó, úgynevezett trending tartalmak. „Ha van egy ilyen, mint az ice bucket challenge, ami sokakat érdekel, tehát sokan keresnek rá, az ilyen típusú videók a nyitófelületen is sokkal frekventáltabban fognak megjelenni” – magyarázta.
Trendek létrehozása és elterjesztése ugyanakkor nem feltétlenül és kizárólagosan a nyugati, angolszász világ felségterülete Bíró Pál szerint, és nem is kell teljesen új formátumnak születnie ahhoz, hogy divathullám jöjjön létre. Ahogy Szirmai Gergő a kérdéssel kapcsolatban fogalmaz: vannak koppintások, ahogy újszerű, frissnek ható termékek is, az ezek közötti lavírozás teszi érdekessé a Youtube-ot. Az ember saját kedve szerint alakíthat egy már létező receptet, és ha az jó, saját életet kezd élni – meséli.
„Nekem is van trailer-elemző videóm, amivel kapcsolatban sokan említették, hogy az hasonlít az Honest Trailers amerikai formátumra. Ez nem is titok, onnan jött a gondolat, csak láttam, ők hogyan értelmezik újra egy filmelőzetes eseményeit, és arra gondoltam, hogy ha e mögé beteszek egy még határozottabb elemzői attitűdöt, az hűbb lesz az én stílusomhoz.”
Szirmai az idei Ki Mit Tube webvideós verseny zsűrijében is helyet kapott, ugyanakkor az – vélekedése szerint – nem tudta levetkőzni a televíziós hagyományokat, így nem csatornák és videókészítők, hanem művészek versenyeztek, ezáltal a „magyar internetes sztyeppének csak egy szegletét tudta bemutatni”. Viszont a műsornak van egy első ránézésre kevésbé szembetűnő, ám hatalmas érdeme: megtanítja a piacot a világhálóra lépni, a világhálón hirdetni.
Bíró Pál úgy látja, az oldal sokat fejlődött az utóbbi időben a reklámozás és a szponzoráció tekintetében. Példaként hozta a Ki Mit Tube-ot is, ami bizonyos szempontból sikeresebb volt, mint a 2013-ban futó, hasonló alapokon nyugvó nemzetközi verseny, a You Generation, melyet a brit és amerikai tehetségkutatókból ismert nagyágyú, Simon Cowell hívott életre.
Ugyanakkor el kell különíteni az olyan tartalomfejlesztés kapcsán létrejövő megjelenéseket, mint amelyekről eddig szó volt, és a hagyományos reklámokhoz hasonló hirdetéseket. Utóbbi annyiban különbözik televíziós társától, hogy mivel a Youtube-használat nem lineáris médiafogyasztás, más-más felhasználó más-más reklámokkal találkozik a megnézendő videó előtt, melyek többek között érdeklődési kör, műfaj vagy különböző demográfiai adatok alapján érkeznek a képernyőre.
Két éve a Youtube és a Vodafone végzett egy kutatást, melyben azt vizsgálták, hogy a videómegosztó milyen elérést tud eredményezni a tévéhez képest. Kiderült, hogy a vizsgált népesség közel 7 százalékához csak a webes platformon megjelenő reklámok jutottak el, a televízióban sugározottak egyáltalán nem – közölte Bíró Pál.
Léteznek a böngészőbe beépülő bővítmények, úgynevezett ad-block programok, melyek a hirdetéseket tiltják le az adott weboldalon. Ezzel kapcsolatban Bíró Pál elmondta, a Youtube mérnökei folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél jobb élményt tudjon nyújtani a videómegosztó a felhasználóknak. Mivel a reklám néhány embert esetleg zavarhat, a cégnél szó van arról is, hogy a most meglévők mellett új megoldások születhetnek. Ilyenek lehetnek például a fizetős csatornák, amelyek esetében a fogyasztók, ha úgy döntenek, hirdetésmentesen férhetnek majd hozzá a tartalmakhoz.
Mióta vannak reklámok a platformon, az egyszeri felhasználók is kereshetnek pénzt azokkal. 2012 óta létezik Magyarországon a partnerprogram, amelyen keresztül a videók feltöltői profitálhatnak a tartalmaik környezetében megjelenő hirdetésekből. A rendszer majdnem úgy működik, mint a televízióban, annyi eltéréssel, hogy a nézőnek csak öt másodpercet kell megnéznie a reklámból, azután átugorhatja azt. Ha a felhasználó kivár legalább fél percet belőle, a csatorna tulajdonosa bevételhez jut, a befolyt összeg 55 százaléka üti a markát.
Globális szinten több ezer olyan csatorna van, melyek tulajdonosa évi százezer és egymillió dollár között keres a videómegosztóval, de itthon is van jó pár olyan partner, aki nagyon tisztességes bevételre tesz szert, és havonta akár hat számjegyű összegeket is zsebre tehet forintban.
Ha megnézzük a hazai szcénát, Szirmai Gergő a maga 284 ezer feliratkozójával a legsikeresebbek közé, egyben – sejthetően – a fent említett partnerek közé tartozik, szerinte ugyanakkor sokadrangú, hogy mennyit lehet keresni a videókkal. Vélekedése szerint a Youtube egy szabad, cenzúrázatlan, kreatív platform, ami sokkal többről szól ennél:
„Aki felteszi azt a kérdést, hogy »ebből szoktál profitálni, vagy van másik szakmád, amiből megélsz?«, nyilvánvalóvá teszi, hogy nem ért az egészhez, mert ez egy szakma. Nem magadnak csinálod, elsődlegesen nem azért, hogy pénzed legyen, hanem hogy az emberek szórakozzanak. Ha úgy indulsz neki, hogy mit adhatok én az embereknek, ami nincs meg nekik, de akarják, akkor sikeres lesz egy csatorna”
– magyarázta Szirmai. Hozzátette: a Youtube egy olyan platform, mellyel azok is lehetőséget kapnak, akiknek a konvencionális média világában nem lenne esélyük.
