Christiana Figueres szerint „eddig példátlan mértékű világszintű összefogás” van kibontakozóban annak érdekében, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsák a globális átlaghőmérséklet emelkedését a század végére az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva. Szakértők szerint árvizekkel, elsivatagosodással és a tengerszint emelkedésével jár, ha a Föld átlaghőmérsékletének felmelegedése túllépi ezt a határt. Az emelkedés jelenleg 0,9 Celsius-fokon áll. A főtitkár kedvező lépésnek nevezte, hogy 146 ország, a kibocsátók 86 százaléka vállalta, hogy 2030-ig évente 56,7 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő mértékűre korlátozná az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedését. Független elemzők szerint azonban így a globális átlaghőmérséklet emelkedési pályája még mindig 2,7 fokon marad. Sok ország „egészségesen konzervatív” vállalásokat tett – mondta Christiana Figueres, hozzátéve, hogy számos ország, köztük Kína várhatóan a kitűzöttnél nagyobb kibocsátás-csökkenést fog elérni.
Befektetői csoportok üdvözölték az ENSZ értékelését a nemzeti vállalásokról. Stephanie Pfeifer, egy klímaváltozással foglalkozó nemzetközi befektetői csoport vezérigazgatója szerint az erős nemzeti tervek életbevágó piaci jelzést adnak azoknak a befektetőknek, akik a fosszilis energiahordozókból az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákba helyeznék át befektetéseiket. A legnagyobb kibocsátók Kína (25 százalék), az Egyesült Államok (15 százalék), az Európai Unió (10 százalék), India (6 százalék), valamint Oroszország (5 százalék). Az ENSZ 21. klímakonferenciáját november 30. és december 11. között tartják a Párizs környéki Le Bourget városban, ahova a 195 ország állam-, illetve kormányfőit várják. A cél az, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről olyan átfogó megállapodást kössenek, amelynek segítségével az emberiség 2 Celsius-fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését.
