A vártnál is brutálisabb lehet az El Nino

Várhatóan az év végéig tovább erősödik a szélsőséges időjárási jelenségekkel járó El Nino.

MTI
2015. 11. 17. 16:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szervezet szakértői szerint az utóbbi hatvanöt év három legerősebb El Nino jelenségének egyikével kell számolni, mivel a Csendes-óceán keleti térségének középső területén a vízfelszín háromhavi átlaghőmérsékletének csúcsa két fokkal az átlagos érték fölé emelkedik – tudósított a BBC hírportálja. 1950 óta a három legerősebb El Nino 1972–73-ban, 1982–83-ban és 1997–98-ban következett be. Az El Nino általában október és január között éri el maximális erejét, a jelenség okozta szélsőséges időjárási események még gyakran kitartanak az első negyedévben, mielőtt lecsendesednek.

Az El Nino kettő-hét évente jelentkező, a Csendes-óceán középső részének felmelegedése nyomán kialakuló légköri jelenség.

„Súlyos szárazságot és pusztító áradásokat lehet tapasztalni a trópusi és szubtrópusi zónákban az idei El Nino miatt, amely tizenöt éve a legerősebb ilyen jelenség” – közölte Michel Jarraud, a WMO főtitkára. Délkelet-Ázsiában az El Nino számlájára írják a szárazságot, mely szerepet játszott az indonéz erdőtüzek terjedésében és a sűrű füstköd kialakulásában az ország egyes részein. Úgy vélik, az indiai monszun hatását is az El Nino csökkentette. Kelet-Afrikában hatalmas esőkre számítanak október és december között, Afrika déli részén elhúzódó szárazság várható. A kaliforniai hatóságok arra készülnek, hogy az El Nino szélsőségesen sok csapadékot hoz 2016 elején, ezért növelték a homokzsákkészleteket, kitisztították a csatornákat, és több dolgozót vettek fel, hogy az esetleges áradások ellen küzdeni tudjanak.

A WMO a New York-i El Nino-konferencia előtt tette közzé jelentését. A tanácskozáson az időjárási jelenség tudományos magyarázatával és hatásaival foglalkoznak, és arra is kitérnek, hogyan lehet megküzdeni a szélsőséges időjárás okozta gazdasági-társadalmi sokkal. „Az elmúlt években sikerült tudományos szempontból alaposabban megérteni az El Ninót” – hangsúlyozta Jarraud, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás miatt drámai változások következtek be a Földön az óceánok felmelegedése, az Arktisz jegének olvadása és az északi félteke több mint egymillió négyzetkilométernyi nyári hótakarójának elvesztése következtében. Az El Nino és az ember okozta klímaváltozás valószínűleg kölcsönösen hat egymásra, és olyan változásokat idéz elő, amelyeket korábban nem tapasztaltunk – fűzte hozzá a WMO főtitkára.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.