A magyarországi szúnyogpopulációnak mindössze egy százaléka képes terjeszteni ezeket a betegségeket, ami kevés ahhoz, hogy járvány alakuljon ki. Ám ha a felmelegedés folytatódik, és a szúnyogok északabbra – illetve a déli féltekén délebbre – húzódnak, komoly következményekre lehet számítani – vélekedett Szlávik János, hozzátéve: a népvándorlás következtében a betegséget hordozó, gyakran tünetmentes emberek is egyre jelentősebb mértékben hordozhatják más országokba ezeket a fertőzéseket.
Mint mondta, hazánkban még nem volt példa zika-lázra és a chikungunya-láz is ritka, ám a dengue-láz napjainkban gyakrabban fordul elő, mint a malária.
„Egyre több magyar utazik olyan országokba, ahol előfordul a fertőzés, ráadásul az érintett területek is folyamatosan nőnek. Bár a lappangási idő rövid, csupán 4-5 napos, még így is könnyen haza lehet hurcolni a betegséget” – magyarázta dr. Szlávik János. Épp ezért fontos szem előtt tartani, hogy az oltások és a tabletták az ilyen betegségek ellen nem nyújtanak védelmet, gyakran még a szúnyogirtó szerek használata sem elegendő.
A szakember azonban bizakodó. „Amikor kitört az ebolajárvány, sorra jelentek meg a betegség elleni készítmények. Biztos vagyok benne, hogy ha ezek a fertőzések világszerte veszélyt jelentenének, gyorsan találnának gyógyszert. A dengue-láz elleni védőoltás például már elég jól áll” – mondta.
A csonttörő lázként is ismert dengue-láz elsősorban a trópusi, szubtrópusi vidékeken évente 50-100 millió embert betegít meg. A szúnyogok által terjesztett kór ellen még nincs védőoltás, a betegség tünetei és következményei súlyosak, akár végzetesek is lehetnek. A betegség időben észlelése és kezelése azonban egy százalék alá csökkentheti a halál kockázatát a WHO szerint.
A zika-láz általában enyhe lefolyású. Leggyakoribb tünete a fejfájás, a láz, a vörös szem, a bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak.
