Magyar módszerrel jósolható meg a szívinfarktus

Az eljárás az egészségügy több területén is áttörést hozhat.

Magyarországon a keringési megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat: a szívinfarktus gyakorisága körülbelül háromszorosa az európai átlagnak, s vannak olyan országok is a régióban, melyekhez képest hazánkban ötször magasabb ez az arány.

Mitől függ, hogy kinél alakul ki a betegség, és hogy lehet előre jelezni az infarktus bekövetkezésének kockázatát? Dr. Maurovich-Horvat Pál adjunktussal, a Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

Áprilisban kihirdette a Lendület pályázat idei győzteseit Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A kiválósági program keretében 2015-ben 12 új kutatócsoport alakulhat egy-egy kimagasló teljesítményű fiatal kutató vezetésével.

A 2009-ben alapított Lendület program célja a magyar kutatók elvándorlásának visszaszorítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, valamint az akadémiai kutatóintézetek hálózatának és az egyetemek versenyképességének növelése. Az MTA a 12 új kutatócsoport felállását 2015-ben összesen 400 millió forinttal támogatja.

Pontosabb kockázatbecslés

A jelenleg alkalmazott rizikóbecslő rendszereket nyugat-európai vagy amerikai betegek adatain keresztül, több tízezres minták alapján dolgozták ki. Ennek következtében a páciensek körülbelül egyharmadánál a kockázatbecslés pontatlan, tehát vannak, akiknek szükségük lenne kezelésre, mégsem részesülnek benne, másoknak pedig túlbecsülik a szív- és érrendszeri rizikójukat, és „túlkezelik” a betegeket – mondta el a szakember az MNO-nak.

Mindezt figyelembe véve felmerült az igény egy jóval személyre szabottabb szív- és érrendszeri kockázatbecslő rendszer megalkotására, ezért hozták létre a programot. Így – kombinálva a klinikai és a képi paramétereket – minden eddiginél pontosabb adatokat kaphatnak a kutatók.

Megjósolható lesz az infarktus esélye

A program november közepéig elindul, és összesen tizenegy vezető szív-ct-centrum összefogásával valósul majd meg.

„Az összes beteg, akit ezekben az intézményekben vizsgálunk, bekerül majd egy közös adatbázisba. Ez körülbelül évi öt-hatezer embert jelent, az egészségügyi állapotukat a továbbiakban folyamatosan nyomon követjük, az adatokat pedig összekötjük a korábbi szív-ct-képeikkel és laboreredményeikkel – magyarázta a szakember. – Ezáltal meg tudjuk majd jósolni, hogy kinél alakulhatnak ki mellkasi panaszok, kinél lehet szívinfarktusra számítani, az érintett pácienseknél pedig még időben erősebb terápiát tudunk alkalmazni.”

Emellett egy keresztmetszetet is készítenek a magyar lakosságról: kiderülhet, mi jellemzi az emberek többségének koszorúér-rendszerét, és mi lehet az oka annak, hogy – a nyugat-európai színvonalú akut ellátás ellenére – éppen Magyarország vezeti a keringési megbetegedésekkel összefüggő halálozási statisztikákat.

Idő- és költséghatékony megoldás

Jelenleg minden kórházban működik számítógépes rendszer, ahova bekerülnek a betegek adatai, ám ezeket – ha kutatás céljából akarják felhasználni – az orvos, az asszisztens vagy egy diák bevezeti egy táblázatba, ami viszonylag hosszú időt vehet igénybe, mondta portálunknak Dr. Maurovich-Horvat Pál. Az OpeRA program során azonban a kutatók kifejlesztettek egy olyan szoftvert, mely automatikusan tárolja a számukra szükséges adatokat, és minden intézményben ugyanazokat a paramétereket gyűjti össze.

„A megoldás nagy előnye, hogy költséghatékony: a kórházaknak nem kell lecserélniük a meglévő rendszereket, és csak azok a betegek részesülnek majd terápiás kezelésben, akiknek valóban szükségük van rá. Bízunk benne, hogy ezáltal jelentősen csökkenteni tudjuk majd a szívinfarktusok előfordulásának arányát.”

Nem könnyű azonosítani a betegséget

A szakember hangsúlyozta: a betegek hatvan százalékánál a szívinfarktus az első jele annak, hogy valami nincs rendben a koszorúerekkel, az érintettek egyharmada pedig nem részesül akut ellátásban, mert a helyszínen életét veszti. A betegeknek nincsenek előzetes panaszaik, tehát nem is fordulnak orvoshoz – épp ezért különösen fontos, hogy a megelőzésre koncentráljunk – emelte ki, hozzátéve: az emberek ugyanakkor pusztán az életmódjuk megváltoztatásával is sokat tehetnek azért, hogy elkerüljék a keringési megbetegedéseket. Ha kiszűrjük a fő rizikófaktorokat – odafigyelünk a testtömegünkre, a koleszterinszintünkre, a vérnyomásunkra, a vércukorszintünkre, eleget sportolunk, valamint nem dohányzunk – akár nyolcvan százalékkal is csökkenthetjük a szívinfarktus valószínűségét.

Úgy vélik, az általuk kifejlesztett rendszert nem csak a kardiológiában lehet majd hatékonyan alkalmazni. „Az OpeRA program keretében leellenőrizzük a rendszer hatékonyságát, és ha sikeresnek bizonyul, a terápia és a diagnosztika egyéb területein – például az emlőszűrés során – is szerepet kaphat a megoldás” – vélekedett a szakember.