Medvék forgatják fel Székelyföldet

Gyakori az ember elleni támadás a túlszaporodott állomány miatt.

A székelyek viszont igazságtalannak és irreálisnak tartják szigorúan védett fajnak számító nagyragadozó esetében évente megállapított kilövési kvótát. A román környezetvédelmi minisztérium például a 2014/2015-ös vadászidényre a megyei állományok létszámát figyelembe véve arányaiban Hargitának engedélyezte a legkevesebb medve elejtését, 53-at. Eközben a bánsági Temes megyében – ahol kevesebb mint ötven medve él – a populáció tizenhat százalékát kilőhették a vadásztársulatok. Holott a vadkárokról készült statisztikák is arról árulkodnak, hogy Hargita megyében okozzák a legnagyobb fejtörést a vadállatok.

A medvék gyakran merészkednek lakott területekre, amelynek során nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberekre is. A téli hónapokban számos erdélyi városban – főleg Brassóban vagy Tusnádfürdőn – szinte mindennapos a szemeteskonténerekben kutató mackók látványa. A nagyvadak rendszeresen ölnek háziállatot, tönkreteszik a kukoricást, sőt a méhkaptárakat sem kímélik; két évvel ezelőtt a Kárpátokon túli megyékben embert is öltek. A hatóságok bevallották, hogy nem képesek uralni a helyzetet, számos székelyföldi településen a szülők napnyugta után nem merik kiengedni az utcára a gyereküket, mert a medve bármikor felbukkanhat, távol tartásukra sok helyen éjjeli őrjáratot szerveznek. Tavaly Hargitában több mint kétszáz vadkárt jegyeztek, amelynek hetven százalékát medvék okozták, tizenöt esetben embert sebesítettek meg. A hasonló támadások száma idén már meghaladja a húszat. Sokan nem is jelentik a vadállatok garázdálkodását, mivel a környezetvédelmi tárca csupán a kártérítési igények negyedét hagyja jóvá, a támogatások folyósítása pedig hónapokba telik.

Korodi Attila parlamenti képviselő, a bukaresti zöldtárca volt vezetője szerint egyszerűsíteni kellene a vadkárok rendezésére vonatkozó jogszabályt. Hasonlóképpen gondolja Borboly Csaba is, aki szerint vészhelyzet alakult ki, emiatt felülvizsgálatra szorul a nagyragadozókat is érintő uniós környezetvédelmi keretegyezmény romániai alkalmazása, amelynek során kiemelten védett fajnak nyilvánították a kárpáti barnamedvét, és 90 százalékkal csökkentették a kilövési kvótát. A Hargita megyei önkormányzat elnöke már brüsszeli fórumok elé vitte az ügyet, és az Európai Unió helyi és regionális képviselőit tömörítő Régiók Európai Bizottságában azt javasolta, hogy a Natura 2000-es stratégia felülvizsgálatáról szóló jelentésbe iktassanak az emberi áldozatokról szóló passzust is.