Medvék forgatják fel Székelyföldet

Gyakori az ember elleni támadás a túlszaporodott állomány miatt.

Az elmúlt években egyre inkább aktuálissá válik Romániában a székely közmondás „alapigazsága”, miszerint a medve nem játék. A székelyföldi medvepopuláció túlszaporodása miatt a vadállatok immár rendszeresen bejárnak élelemért a háztáji gazdaságokba és a lakott településekre, az általuk okozott pusztítás miatt pedig elfogyott a lakosság türelme. – A Székelyföldet lassan szafariparkká nyilváníthatjuk, de a helyzet annál is durvább – illusztrálta a minap a helyzetet Borboly Csaba, a túlnyomó többségben magyarok lakta Hargita megye közgyűlésének elnöke egy sokadik olyan eset kapcsán, amikor egy nagyragadozó emberre támadt a vidéken. Bár környezet- és állatvédők szerint a helyzet közel sem ennyire súlyos, a statisztikai adatok aggasztónak mondhatók.

A Hargita megyei önkormányzat elemzőcsoportjának tanulmánya értelmében az ideálisnál négyszer több medve él a régióban, és ez az állapot tarthatatlanná vált. A romániai populációt, a vadkárokat és a vadászati kvótát elemző kimutatás rámutat: miközben Hargita megyében 340 lenne a medvék optimális száma, a vadásztársulatok által becsült adatok arról árulkodnak, hogy ennél jelentősen több egyed él a régióban, számuk meghaladta az 1300-at. A romániai medvepopuláció egyébként is kivételes, hiszen itt a medvesűrűség messze meghaladja az európai átlagot. Hivatalos adatok szerint a mintegy 17 ezer példányt számláló európai barnamedve-állomány negyven, ezen belül a kárpáti barnamedvék több mint nyolcvan százaléka él Romániában. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az állomány legalább másfélszer akkora, mint ahány vadállatnak az egyre fogyatkozó erdők természetes életteret tudnának biztosítani.

A Hargita megyei populáció nagysága is vita tárgya a különböző szakhatóságok között. A régió vadásztársulatai szerint 1350 körülire rúg a medvék száma, viszont a környezetvédelmi hatóság szerint ez túlbecsült érték, és valójában csak 800-900, míg a bukaresti környezetvédelmi minisztérium szerint 700-770 között mozog a létszám. E téren többnyire környezetvédők vádolják azzal a trófeák értékesítésében érdekelt vadászegyesületeket, hogy a nagyobb kilövési keret reményében „feltupírozott” adatokat jelentenek az állományról.

A székelyek viszont igazságtalannak és irreálisnak tartják szigorúan védett fajnak számító nagyragadozó esetében évente megállapított kilövési kvótát. A román környezetvédelmi minisztérium például a 2014/2015-ös vadászidényre a megyei állományok létszámát figyelembe véve arányaiban Hargitának engedélyezte a legkevesebb medve elejtését, 53-at. Eközben a bánsági Temes megyében – ahol kevesebb mint ötven medve él – a populáció tizenhat százalékát kilőhették a vadásztársulatok. Holott a vadkárokról készült statisztikák is arról árulkodnak, hogy Hargita megyében okozzák a legnagyobb fejtörést a vadállatok.

A medvék gyakran merészkednek lakott területekre, amelynek során nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberekre is. A téli hónapokban számos erdélyi városban – főleg Brassóban vagy Tusnádfürdőn – szinte mindennapos a szemeteskonténerekben kutató mackók látványa. A nagyvadak rendszeresen ölnek háziállatot, tönkreteszik a kukoricást, sőt a méhkaptárakat sem kímélik; két évvel ezelőtt a Kárpátokon túli megyékben embert is öltek. A hatóságok bevallották, hogy nem képesek uralni a helyzetet, számos székelyföldi településen a szülők napnyugta után nem merik kiengedni az utcára a gyereküket, mert a medve bármikor felbukkanhat, távol tartásukra sok helyen éjjeli őrjáratot szerveznek. Tavaly Hargitában több mint kétszáz vadkárt jegyeztek, amelynek hetven százalékát medvék okozták, tizenöt esetben embert sebesítettek meg. A hasonló támadások száma idén már meghaladja a húszat. Sokan nem is jelentik a vadállatok garázdálkodását, mivel a környezetvédelmi tárca csupán a kártérítési igények negyedét hagyja jóvá, a támogatások folyósítása pedig hónapokba telik.

Korodi Attila parlamenti képviselő, a bukaresti zöldtárca volt vezetője szerint egyszerűsíteni kellene a vadkárok rendezésére vonatkozó jogszabályt. Hasonlóképpen gondolja Borboly Csaba is, aki szerint vészhelyzet alakult ki, emiatt felülvizsgálatra szorul a nagyragadozókat is érintő uniós környezetvédelmi keretegyezmény romániai alkalmazása, amelynek során kiemelten védett fajnak nyilvánították a kárpáti barnamedvét, és 90 százalékkal csökkentették a kilövési kvótát. A Hargita megyei önkormányzat elnöke már brüsszeli fórumok elé vitte az ügyet, és az Európai Unió helyi és regionális képviselőit tömörítő Régiók Európai Bizottságában azt javasolta, hogy a Natura 2000-es stratégia felülvizsgálatáról szóló jelentésbe iktassanak az emberi áldozatokról szóló passzust is.