A videojáték iránt komoly munkaerőpiaci igény van

Hazánk lépett egyet a világ fősodra felé, mikor elindult a BME-n egy játékkészítő felnőttképzés.

Itthon nincs ilyen közös platform, de még csak játékfejlesztő-képzés sincs – hangoztatta Józsa, és hozzátette, minden komolyabb külföldi egyetemen megtalálható ilyen irányú oktatás, ahol többek között programozókat, dizájnereket, de még játékmonetizációs szakembereket is képeznek.

Hagyományos, osztott rendszerű játékkészítő szak valóban egyetlen hazai felsőoktatási intézményben sincs, ugyanakkor idén ősszel elindult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán egy egyéves felnőtt szakirányú képzés, mely ezzel foglalkozik.

A játékipar a tartalomszolgáltató kreatív iparágak zászlóshajójává vált, és egy társadalomtudományi tanszék nem teheti meg, hogy erre ne reagáljon – indokolta a képzés létjogosultságát az MNO-nak dr. Hamp Gábor egyetemi docens, a szociológia és kommunikáció tanszék vezetője. A játék iránt intellektuális és munkaerőpiaci igény tapasztalható; van nyitottság arra, hogy egy a játék mechanizmusának működését alaposan ismerő ember egy nem kifejezetten játékfejlesztési helyzetben megjelenjen – állítja a tanszékvezető.

A játéktervezés multidiszciplináris iparág, ez pedig a hallgatók összetételén is meglátszik. A képzésben nemcsak informatikai területről érkező szakemberek, hanem viselkedéselemzők, fizikusok, bölcsészek, közgazdászok, jogászok és grafikusok is részt vesznek. Dr. Seres Szilvia egyetemi adjunktus, a kurzus vezetője ugyanakkor kevesli a művészet szakos hallgatókat, hiszen – ahogy fogalmaz – dizájnerekre is van kereslet. Egy évfolyamba nem húsz programozó kell, designerre, elemzőre, produkciós munkatársra is szükség van a pályán, hiszen belőlük is hiány van Magyarországon – közölte Seres Szilvia az MNO-val.

A képzés apropóján a BME-n belül együttműködés jött létre az ergonómia és pszichológia tanszékkel, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Karral, az órák egy részét ezek oktatói tartják. Az akadémiai szektorral szoros kapcsolatban és a piaci igényeket szem előtt tartva a kurzust iparági partnerek is segítik, hogy a hallgatók szert tehessenek a legfrissebb piaci tudásra – mondta el Seres Szilvia. Közölte továbbá, a hallgatók a két félév tervezési stúdiumai alatt létrehoznak egy konkrét mobilapplikációt, melyet egy többhetes szakmai gyakorlat keretében fejeznek be, majd a terméket piacra is viszik. Véleménye szerint ezáltal a hallgatók alapdiplomájukat valódi ismereteken nyugvó tudással egészítik ki és rálátást kapnak a játékfejlesztés teljes folyamatára.

A képzés mikéntjéről elmondta, nagyon gyakorlatorientált, de sok további energiát igényel. Nem az órán fog megtanulni valaki programozni, hanem attól, amit otthon is ezzel foglalkozik – fogalmazott.

A képzés jövőjét firtató kérdésre Hamp Gábor azt felelte, bármi lehetséges, de nem biztos, hogy alapszaknak megfelelne a játékkészítés. „A mesterszak a specializációk terepe, ezt inkább ott tudom elképzelni” – fogalmazott. Seres Szilvia is lelkesedésének adott hangot egy esetleges államilag támogatott mesterszak kapcsán, és elmondta, véleménye szerint hazánkban ez az „egyik legtúljelentkezettebb képzés lenne, ha elindulna”.