Kitörhetnek a magyar tűzhányók

Magyar kutatók új modellt alkottak a Kárpát-medence bazaltjainak keletkezésére.

Marosi Adrienn
2015. 12. 10. 18:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bazaltvulkáni működés körülbelül 10-11 millió éve kezdődött a Kárpát-medencében, ekkor történtek az első kitörések – mondta el lapunknak Harangi Szabolcs, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezető kutatója. Ezután egy hosszabb szünet következett, majd 7 millió évvel ezelőtt újra intenzívebbé vált a működés. Sokan úgy vélik, hogy a nógrádi térségben még négy-ötszázezer esztendeje is volt bazaltvulkáni kitörés, az utolsó pedig mintegy százezer évvel ezelőtt, a Garam völgyében történt – tette hozzá.

Ezek a vulkáni mezők máshogy működnek, mint a klasszikus, magasba tornyosuló vulkánok: jóval hosszabb ideig, akár négy-ötmillió esztendeig is aktívak lehetnek, de ezen belül több százezer évig is szünetelhet a működés. Tehát nagyon ritkán következik be vulkánkitörés, és soha nem ott, ahol korábban történt.

A Föld eseményeit, legyen szó vulkánkitörésről, földrengésről vagy hegyképződésről, alapjában véve a lemeztektonika modelljén keresztül próbáljuk megérteni. A modell, ami a 60-as években forradalmasította a földtudományokat, valóban sok mindenre magyarázatot ad. Azonban Harangi Szabolcs szerint, ha kis területre akarjuk alkalmazni – például megállapítani, hogy mi zajlott a Kárpát-medencében az elmúlt évmilliók során –, ez a gondolkodásmód nem ad egyértelmű választ a kérdéseinkre.

A kutatók új kiindulási pontja egyszerű: ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy meglepő módon a bazaltvulkánok nem ott vannak, ahol várnánk. Arra számítanánk, hogy ott alakulnak ki, ahol a legvékonyabb a kőzetburok, hiszen így tud a legkönnyebben áttörni a bazaltos magma. Ám térségünkben a vulkáni mezők inkább a peremi területek felé csoportosulnak, így felvetődik a kérdés, mi lehet ennek az oka.

„Arra jutottunk, hogy ezek a mezők elsősorban olyan helyen vannak, ahol nagyon gyorsan változik a kőzetburok vastagsága. Ez a Kárpát-medence alatt nagymértékben elvékonyodott, tehát a vulkáni mezők az »éles váltásnál« alakulnak ki, ott, ahol a környező vastag kőzetburokból a vékony felé haladunk” – magyarázta a szakember.

Magma jellemzően attól képződik, hogy a földköpeny kőzetanyagának olvadáspontja kisebb, mint a környező hőmérséklet: a kőzetanyag fölfelé mozog, így csökken a nyomás, és ezzel együtt az olvadáspont is. Ha a kőzetburok vastagsága erősen változik, kialakulhat egy olyan asztenoszféraanyag-áramlás, ami majdnem függőlegesen halad fölfelé. Ez kedvező a magmaképződéshez.

A szakember elmondta: a földköpenyanyag nagyrészt olyan kőzetből áll, melynek az olvadáspontja nagyobb az ott fennálló hőmérsékletnél. Tehát a magmaképződéshez az kell, hogy legyen egy másik, olyan anyag is, ami csökkenti az olvadáspontot. – Arra utaló jeleket is találtunk, hogy a megolvadó kőzet nem tisztán a földköpeny felső részét alkotó kőzetből áll, hanem tartalmaz olyan testeket is, melyeknek kisebb az olvadáspontja – hangsúlyozta Harangi Szabolcs, hozzátéve: ebből állt össze az a modell, amely szerint térségünkben megvan a lehetőség arra, hogy az asztenoszféra anyaga felfelé áramoljon, és benne bazaltos magma jöjjön létre.

„Százezer évvel ezelőtt a környezet nagyjából olyan volt, mint a mostani időszakban, tehát nem tudjuk kizárni, hogy újra megtörténhet ugyanaz az esemény” – vélekedett a szakember.

„Korábban is voltak olyan vulkánkitörések a Földön, melyekről senki sem gondolta, hogy bekövetkezhetnek” – vélekedett a szakember. „Ennek az esélye térségünkben megvan, a vizsgálataink pedig kimutatták, hogy a bazaltos magma rendkívül gyorsan, a keletkezés után néhány nap alatt át tudja törni a földet. Hangsúlyozom, hogy az esély, a lehetőség nem azonos a biztos bekövetkezéssel, azaz félnünk nem kell, de talán érdemes minderről tudni” – tette hozzá.

Annak, hogy vulkánkitörés fog bekövetkezni, lehetnek jelei, ám azt, hogy pontosan mikor és hol történik majd meg, lehetetlen megállapítani. Például a Nicaraguában nemrég kitört Momotombo 110 éve szunnyadt, de voltak olyan jelek az elmúlt évtizedben – egyebek közt földrengések és gázkiáramlások –, melyek arra utaltak, hogy a vulkán alá friss magma nyomult be – magyarázta Harangi Szabolcs. A vulkáni működés megindulását és annak pontos idejét ugyanakkor senki sem tudta megjósolni.

A jeleket műszerek segítségével is lehet figyelni, ám ilyen berendezés nincs a térségünkben, a Föld legveszélyesebb tűzhányóinak is csak a felénél van. A kutató szerint ahhoz, hogy fel tudjunk készülni egy kitörésre, egyrészt fontos, hogy ismerjük az adott tűzhányót vagy vulkáni mezőt, másrészt a megfelelő tájékoztatásnak is nélkülözhetetlen szerepe van. A bazaltvulkáni kitörés egyébként nem annyira veszélyes, csak ha lakott területen történik, épp ezért fontos, hogy a döntéshozók is megértsék, hogyan kell reagálni a különféle kitörésekre – tette hozzá.

A kutatócsoport munkájával kapcsolatban elmondta: a céljuk, hogy megértsék ezeket a pulzáló, nagyon ritkán működő, ám ismétlődően felébredő tűzhányókat. – Sokan úgy vélik, hogy a Kárpát-medencében naiv gondolat vulkánokkal foglalkozni. Pedig ez a térség különleges természeti laboratórium, az itt zajló kutatások eredményei pedig hozzájárulnak a tűzhányók működésének jobb megértéséhez, a veszély hatékonyabb előrejelzéséhez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.