A bazaltvulkáni működés körülbelül 10-11 millió éve kezdődött a Kárpát-medencében, ekkor történtek az első kitörések – mondta el lapunknak Harangi Szabolcs, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezető kutatója. Ezután egy hosszabb szünet következett, majd 7 millió évvel ezelőtt újra intenzívebbé vált a működés. Sokan úgy vélik, hogy a nógrádi térségben még négy-ötszázezer esztendeje is volt bazaltvulkáni kitörés, az utolsó pedig mintegy százezer évvel ezelőtt, a Garam völgyében történt – tette hozzá.
Ezek a vulkáni mezők máshogy működnek, mint a klasszikus, magasba tornyosuló vulkánok: jóval hosszabb ideig, akár négy-ötmillió esztendeig is aktívak lehetnek, de ezen belül több százezer évig is szünetelhet a működés. Tehát nagyon ritkán következik be vulkánkitörés, és soha nem ott, ahol korábban történt.
A Föld eseményeit, legyen szó vulkánkitörésről, földrengésről vagy hegyképződésről, alapjában véve a lemeztektonika modelljén keresztül próbáljuk megérteni. A modell, ami a 60-as években forradalmasította a földtudományokat, valóban sok mindenre magyarázatot ad. Azonban Harangi Szabolcs szerint, ha kis területre akarjuk alkalmazni – például megállapítani, hogy mi zajlott a Kárpát-medencében az elmúlt évmilliók során –, ez a gondolkodásmód nem ad egyértelmű választ a kérdéseinkre.
A kutatók új kiindulási pontja egyszerű: ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy meglepő módon a bazaltvulkánok nem ott vannak, ahol várnánk. Arra számítanánk, hogy ott alakulnak ki, ahol a legvékonyabb a kőzetburok, hiszen így tud a legkönnyebben áttörni a bazaltos magma. Ám térségünkben a vulkáni mezők inkább a peremi területek felé csoportosulnak, így felvetődik a kérdés, mi lehet ennek az oka.
„Arra jutottunk, hogy ezek a mezők elsősorban olyan helyen vannak, ahol nagyon gyorsan változik a kőzetburok vastagsága. Ez a Kárpát-medence alatt nagymértékben elvékonyodott, tehát a vulkáni mezők az »éles váltásnál« alakulnak ki, ott, ahol a környező vastag kőzetburokból a vékony felé haladunk” – magyarázta a szakember.
Magma jellemzően attól képződik, hogy a földköpeny kőzetanyagának olvadáspontja kisebb, mint a környező hőmérséklet: a kőzetanyag fölfelé mozog, így csökken a nyomás, és ezzel együtt az olvadáspont is. Ha a kőzetburok vastagsága erősen változik, kialakulhat egy olyan asztenoszféraanyag-áramlás, ami majdnem függőlegesen halad fölfelé. Ez kedvező a magmaképződéshez.
A szakember elmondta: a földköpenyanyag nagyrészt olyan kőzetből áll, melynek az olvadáspontja nagyobb az ott fennálló hőmérsékletnél. Tehát a magmaképződéshez az kell, hogy legyen egy másik, olyan anyag is, ami csökkenti az olvadáspontot. – Arra utaló jeleket is találtunk, hogy a megolvadó kőzet nem tisztán a földköpeny felső részét alkotó kőzetből áll, hanem tartalmaz olyan testeket is, melyeknek kisebb az olvadáspontja – hangsúlyozta Harangi Szabolcs, hozzátéve: ebből állt össze az a modell, amely szerint térségünkben megvan a lehetőség arra, hogy az asztenoszféra anyaga felfelé áramoljon, és benne bazaltos magma jöjjön létre.
„Százezer évvel ezelőtt a környezet nagyjából olyan volt, mint a mostani időszakban, tehát nem tudjuk kizárni, hogy újra megtörténhet ugyanaz az esemény” – vélekedett a szakember.
„Korábban is voltak olyan vulkánkitörések a Földön, melyekről senki sem gondolta, hogy bekövetkezhetnek” – vélekedett a szakember. „Ennek az esélye térségünkben megvan, a vizsgálataink pedig kimutatták, hogy a bazaltos magma rendkívül gyorsan, a keletkezés után néhány nap alatt át tudja törni a földet. Hangsúlyozom, hogy az esély, a lehetőség nem azonos a biztos bekövetkezéssel, azaz félnünk nem kell, de talán érdemes minderről tudni” – tette hozzá.
Annak, hogy vulkánkitörés fog bekövetkezni, lehetnek jelei, ám azt, hogy pontosan mikor és hol történik majd meg, lehetetlen megállapítani. Például a Nicaraguában nemrég kitört Momotombo 110 éve szunnyadt, de voltak olyan jelek az elmúlt évtizedben – egyebek közt földrengések és gázkiáramlások –, melyek arra utaltak, hogy a vulkán alá friss magma nyomult be – magyarázta Harangi Szabolcs. A vulkáni működés megindulását és annak pontos idejét ugyanakkor senki sem tudta megjósolni.
A jeleket műszerek segítségével is lehet figyelni, ám ilyen berendezés nincs a térségünkben, a Föld legveszélyesebb tűzhányóinak is csak a felénél van. A kutató szerint ahhoz, hogy fel tudjunk készülni egy kitörésre, egyrészt fontos, hogy ismerjük az adott tűzhányót vagy vulkáni mezőt, másrészt a megfelelő tájékoztatásnak is nélkülözhetetlen szerepe van. A bazaltvulkáni kitörés egyébként nem annyira veszélyes, csak ha lakott területen történik, épp ezért fontos, hogy a döntéshozók is megértsék, hogyan kell reagálni a különféle kitörésekre – tette hozzá.
A kutatócsoport munkájával kapcsolatban elmondta: a céljuk, hogy megértsék ezeket a pulzáló, nagyon ritkán működő, ám ismétlődően felébredő tűzhányókat. – Sokan úgy vélik, hogy a Kárpát-medencében naiv gondolat vulkánokkal foglalkozni. Pedig ez a térség különleges természeti laboratórium, az itt zajló kutatások eredményei pedig hozzájárulnak a tűzhányók működésének jobb megértéséhez, a veszély hatékonyabb előrejelzéséhez.
