Kitörhetnek a magyar tűzhányók

Magyar kutatók új modellt alkottak a Kárpát-medence bazaltjainak keletkezésére.

Magma jellemzően attól képződik, hogy a földköpeny kőzetanyagának olvadáspontja kisebb, mint a környező hőmérséklet: a kőzetanyag fölfelé mozog, így csökken a nyomás, és ezzel együtt az olvadáspont is. Ha a kőzetburok vastagsága erősen változik, kialakulhat egy olyan asztenoszféraanyag-áramlás, ami majdnem függőlegesen halad fölfelé. Ez kedvező a magmaképződéshez.

A szakember elmondta: a földköpenyanyag nagyrészt olyan kőzetből áll, melynek az olvadáspontja nagyobb az ott fennálló hőmérsékletnél. Tehát a magmaképződéshez az kell, hogy legyen egy másik, olyan anyag is, ami csökkenti az olvadáspontot. – Arra utaló jeleket is találtunk, hogy a megolvadó kőzet nem tisztán a földköpeny felső részét alkotó kőzetből áll, hanem tartalmaz olyan testeket is, melyeknek kisebb az olvadáspontja – hangsúlyozta Harangi Szabolcs, hozzátéve: ebből állt össze az a modell, amely szerint térségünkben megvan a lehetőség arra, hogy az asztenoszféra anyaga felfelé áramoljon, és benne bazaltos magma jöjjön létre.

„Százezer évvel ezelőtt a környezet nagyjából olyan volt, mint a mostani időszakban, tehát nem tudjuk kizárni, hogy újra megtörténhet ugyanaz az esemény” – vélekedett a szakember.

„Korábban is voltak olyan vulkánkitörések a Földön, melyekről senki sem gondolta, hogy bekövetkezhetnek” – vélekedett a szakember. „Ennek az esélye térségünkben megvan, a vizsgálataink pedig kimutatták, hogy a bazaltos magma rendkívül gyorsan, a keletkezés után néhány nap alatt át tudja törni a földet. Hangsúlyozom, hogy az esély, a lehetőség nem azonos a biztos bekövetkezéssel, azaz félnünk nem kell, de talán érdemes minderről tudni” – tette hozzá.

Annak, hogy vulkánkitörés fog bekövetkezni, lehetnek jelei, ám azt, hogy pontosan mikor és hol történik majd meg, lehetetlen megállapítani. Például a Nicaraguában nemrég kitört Momotombo 110 éve szunnyadt, de voltak olyan jelek az elmúlt évtizedben – egyebek közt földrengések és gázkiáramlások –, melyek arra utaltak, hogy a vulkán alá friss magma nyomult be – magyarázta Harangi Szabolcs. A vulkáni működés megindulását és annak pontos idejét ugyanakkor senki sem tudta megjósolni.

A jeleket műszerek segítségével is lehet figyelni, ám ilyen berendezés nincs a térségünkben, a Föld legveszélyesebb tűzhányóinak is csak a felénél van. A kutató szerint ahhoz, hogy fel tudjunk készülni egy kitörésre, egyrészt fontos, hogy ismerjük az adott tűzhányót vagy vulkáni mezőt, másrészt a megfelelő tájékoztatásnak is nélkülözhetetlen szerepe van. A bazaltvulkáni kitörés egyébként nem annyira veszélyes, csak ha lakott területen történik, épp ezért fontos, hogy a döntéshozók is megértsék, hogyan kell reagálni a különféle kitörésekre – tette hozzá.

A kutatócsoport munkájával kapcsolatban elmondta: a céljuk, hogy megértsék ezeket a pulzáló, nagyon ritkán működő, ám ismétlődően felébredő tűzhányókat. – Sokan úgy vélik, hogy a Kárpát-medencében naiv gondolat vulkánokkal foglalkozni. Pedig ez a térség különleges természeti laboratórium, az itt zajló kutatások eredményei pedig hozzájárulnak a tűzhányók működésének jobb megértéséhez, a veszély hatékonyabb előrejelzéséhez.