Az igazgató a CERN, a világ legnagyobb, a francia–svájci határon elhelyezkedő részecskefizikai laboratóriuma kisöccsének nevezte a debreceni, nagy energiájú Tandetron részecskegyorsítót.
A berendezéssel részecske- és magfizikai kutatások mellett régészeti, ipari alkalmazásokat is el tudnak végezni, de jól hasznosítható az új berendezés a klímakutatásokban is – tette hozzá.
Fülöp Zsolt szerint az új gyorsító a legmagasabb technológiát képviseli, ezért kiemelt szerepet játszik majd a felsőoktatásban, a szakemberképzésben és a tudományos ismeretterjesztésben is.
Lovász László, az MTA elnöke kifejtette: az infrastrukturális beruházások támogatásával a köztestület arra törekszik, hogy csökkentse az akadémiai kutatóhelyek technológiai lemaradását az egyetemi kutatóhelyekhez képes.
Közvetlen intézményhálózatára évente 27 milliárd forintot fordít a Magyar Tudományos Akadémia – tette hozzá az elnök.
Papp László, Debrecen polgármestere szerint „az Atomki erős pillére a debreceni innovációs törekvéseknek”.
Debrecen a régió erős innovációs központja kíván lenni, amihez jelentős támogatást nyújt az Atomki és az ország legnagyobb szuperszámítógépét működtető Debreceni Egyetem – jegyezte meg a polgármester.
A részecskegyorsító átadásán ott voltak a Fény Nemzetközi Éve 2015 rendezvénysorozat keretében, az Atomkiban zajló nemzetközi INARIE-konferencia résztvevői.
A konferencián a közép- és kelet-európai országoknak a nagy európai infrastruktúrákhoz való integrált, szervezett hozzáférési lehetőségeiről cserélnek véleményt a szakemberek.
