A kutatás eredményeiről Kintses Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa az M1 csatornán szombaton elmondta, a mikroorganizmusok gyorsan tudnak alkalmazkodni az új környezethez. Ez sok fejtörést okoz az emberiségnek, próbálják visszaszorítani azokat például antibiotikumokkal – magyarázta. A kutató közölte, hogy ez az alkalmazkodás, evolúció a sejtek „mellékreakcióiból” származik, de a tudomány eddig nem nagyon foglalkozott vele. Az utóbbi években azonban kiderült, hogy ezen evolúciós nyersanyagok képezik az alkalmazkodás alapját, vagyis e folyamatok segítségével válik egy baktérium antibiotikum-rezisztenssé.
Kintses Bálint elmondása szerint az evolúciós nyersanyagok alacsony hatékonysággal vannak jelen, de amikor szükség van rájuk, felerősíthetők mutációkkal. Hozzátette: egy olyan módszert hoztak létre, amellyel ki tudják mutatni, hogy a környezetünkben egy adott evolúciós nyersanyag jelen van-e. Ha gyakori – folytatta –, akkor nagy a valószínűsége, hogy az adott antibiotikum, illetve hatóanyag rövid időn belül hatástalanná válik a baktériumokkal szemben. Ezeket az ismereteket felhasználhatják az antibiotikumok fejlesztésénél – tette hozzá.
