Barry Simon matematikus diplomáját a Harvardon szerezte, majd a Princeton Egyetemen folytatta munkáját, mely akkoriban vált a matematikai fizika kutatásának fontos központjává. Kollégái elmondása szerint valósággal ontotta magából a cikkeket, számos doktoranduszt mentorált, és hamar legendássá vált széles körű tájékozottsága a matematika különféle területein.
1981-ben a Caltechen folytatta munkáját, ahol mind a mai napig a matematika és elméleti fizika IBM-professzoraként dolgozik. Publikációinak száma jelenleg 400 felett jár, diákjai közül pedig sokan szakterületük vezető egyéniségévé váltak. 2012-ben elnyerte a legkiválóbb matematikai fizikusok munkáját elismerő Poincaré-díjat, tavaly pedig – a Bolyai-díj mellett – az Amerikai Matematikai Társaság Steele-életműdíját.
Barry Simon eredményei nagy hatással voltak a matematika és az elméleti fizika több területére. Bolyai-díjjal elismert munkája egyesíti az ortogonális polinomok elméletét és az operátorelméletet – ez az egységes szemlélet pedig mindkét területen igen gyümölcsözőnek bizonyult. A könyv gyorsan nagy sikert aratott: méltó folytatása lett annak a klasszikus műnek, amelyet Szegő Gábor magyar matematikus írt az ortogonális polinomokról 1939-ben.
