A múzeum internetes oldala szerint a Death on the Nile: Uncovering the Afterlife in Ancient Egypt című kiállítás az ősi egyiptomiak túlvilághitébe nyújt betekintést, emellett új információval szolgál a kiállított temetkezési kellékek elkészítéséről is.
A kiállítás részét képezi Nesz-Amun hieroglifákkal és képi ábrázolásokkal gazdagon díszített koporsóegyüttese, amelyet a kutatók röntgenvizsgálatoknak vetettek alá titkait kifürkészendő, emellett a belső koporsón számítógépes tomográfiás vizsgálatot (CT) is végeztek.
Julie Dawson, a múzeum főrestaurátora szerint a belső koporsót fadarabok sokaságából állították össze, bizonyos részei pedig egy régi koporsó darabjai lehettek. „A fa értékes árucikk volt, és a mesterek rendkívül képzettek voltak ezeknek a bonyolult tárgyaknak a megalkotásában, a néha nem túl ígéretes kiinduló anyagok ellenére is.”
A vizsgálatok más meglepetést is hoztak, a kutatók például háromezer évvel ezelőtti ujjlenyomatokat találtak, ami arra utalhat, hogy a mesterek a festés megszáradása előtt mozgatták a belső koporsó fedelét. Emellett kiderült az is, hogy a pap jó előre gondoskodott temetéséről, és később a karrierje alakulásának megfelelően frissíttette a már elkészített koporsókon szereplő címeit.
A május 22-ig nyitva tartó kiállítás kurátora, Helen Strudwick egyiptológus elmondta: ez az első alkalom, hogy ilyen változtatásokra bukkantak ókori egyiptomi koporsók esetében. „Gyakran látható a viselt rangok változása a sírfeliratokon, különösen az óbirodalom esetében, de korábban senki nem számolt be arról, hogy ilyet látott volna koporsókon” – idézte az egyiptológust a Theartnewspaper.com honlap. A kutató úgy véli, létezhetnek hasonló példák, azonban eddig senki nem tárta fel azokat.
Nesz-Amun valamikor időszámításunk előtt 1000 körül élhetett, és halálakor vezető beosztásokat töltött be a karnaki Ámon-Ré-templomban, a kézművesek műhelye és a templomi írnokok is a felügyelete alá tartoztak.
A pap koporsói 1822-ben kerültek a múzeumhoz, amelynek ezek voltak az egyik legkorábban beszerzett óegyiptomi leletei. Helen Strudwick szerint a férfi koporsója egy olyan ember benyomását kelti, aki nagyon büszke volt az általa viselt címekre, és nem fukarkodott a pénzzel, ha a minőségről volt szó.
A fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Fitzwilliam Múzeum kiállításán tizenhárom ókori egyiptomi koporsót láthat a közönség eredeti kanópuszedényekkel, istenszobrokkal és a Halottak Könyve fennmaradt töredékeivel egyetemben.
