Veszély és lehetőség a digitális kor

Több millió munkahelyet gépek és intelligens programok vesznek át a következő tíz évben.

Korábban a Citibank és az Oxfordi Egyetem készített elemzést, amiből kiderül, az Európai Unióban 2025-ig kilencmillió állást teremthet a digitális forradalom, miközben várhatóan sokkal több válik helyettesíthetővé. Az automatizáció tehát új távlatokat nyit majd, azonban csak pár ember számára – áll az elemzésben. Ezek pedig a tőkések és a magasan képzettek lesznek, miközben a középosztály és a szegényebb rétegek képviselőinek súlyos áldozatokat kell majd hozniuk. Az általuk végzett munkákat gépekkel helyettesítik majd, ezért át kell képezniük magukat, egyes esetekben otthonuktól távol kell munkát vállalniuk.

A kutatás – egy 2014-ben készült elemzésre hivatkozva – említést tesz a magyar munkahelyekről is. A brüsszeli központú Bruegel kutatóintézet szerint a magyar munkahelyek 55 százaléka válik a gépek által helyettesíthetővé. Az Európai Unióban vizsgált huszonnyolc ország közül Magyarország így a hetedik helyen áll. A Citibank és az Oxfordi Egyetem közös kutatása a Világbank elemzésére is hivatkozik. Ebből kiderül, az Egyesült Államokban a munkahelyek 47 százalékát veszélyezteti a digitalizáció, miközben ez a szám Kínában 77 százalék, Etiópiában pedig 85 százalék.

A változás tehát átrendezi majd a globális munkaerőpiacot. A brit hetilap, a The Economist szerint a változás a fejlődő országokat érinti majd különösen kedvezőtlenül (lásd infografikánkat). Legutóbbi számában a multinacionális vállalatoknak a Fülöp-szigetekre telepített telefonközpontjain keresztül mutatja be az új piaci folyamatokat. A dél-ázsiai országban 1,2 millió ember dolgozik valamilyen multinál, ezek a – jórészt – fiatalok a nemzeti össztermék 8 százalékát adják. Többségük egyszerű munkafolyamatokat végez, valamint rengeteg a telefonos ügyfélszolgálati munkatárs: a foglalkoztatottak 26 százaléka dolgozik ilyen munkakörben, ezzel a Fülöp-szigetek a világranglista élére került.

Brit infokommunikációs cégekre hivatkozva a The Economist azt írja: bár a telefonos ügyfélszolgálati munkatársak munkáját a közeljövőben nem lehet digitalizálni, az egyszerűbb szellemi feladatok napjainkra már kiválthatóvá váltak. Egyre több cég vásárol ilyen intelligens szoftvereket, ezáltal megfordulni látszik a nagyvállalatok évtizedek óta folytatott, keletre vándorló stratégiája. Az Everest Global piackutató cég felmérése arról ír: a korábban tömegével kitelepített telefonos ügyfélszolgálati munkakörök az üzleti angolt szebben beszélő európai és észak-amerikai országokba vándorolnak vissza. A fejlődő országokban dolgozó fehérgalléros alkalmazottak így a robotok és nyugati embertársaik miatt veszíthetik el a munkájukat.

– A digitális átalakulás az oktatás területén is új perspektívát követel – válaszolta kérdésünkre Pléh Csaba agykutató, Széchenyi-díjas magyar pszichológus. A neves tudós az MTA említett eseményén mondott beszédét követően válaszolt megkeresésünkre. Pléh Csaba nem osztja a kétkedők véleményét, szerinte a digitális fejlődés számtalan lehetőséget rejt az egyén számára. – Az autó feltalálásával sem változott meg az emberiség, az autóvezetéssel azonban számtalan új képességre tettünk szert – hozza fel példának a változás pozitív hatásait a kutató.

Kérdésünkre elmondta, az infokommunikáció fejlődésével a magyar közoktatásnak is fel kellene vennie a versenyt. – Nem dughatjuk homokba a fejünket azzal, hogy ragaszkodunk a klasszikus irodalomórákhoz – mondta a tudós. Szerinte a digitális írástudás elsajátítására kell törekedniük a tanároknak, rögtön a kézírás és olvasás megtanítását követően. A fiatal generációk érvelési képessége már az új technikai környezetben fejlődne, így azt eredményesebben használhatnák fel.

– Jelenleg a zárt rendszer érvényesül, a fiatalok fentről előkészített csomagokban kapják az információt – vélekedett Pléh Csaba, aki szerint a digitális átalakulással az úgynevezett „bolti rendszer” valósult meg. Ebben az információ határtalan, a fogyasztónak pedig azt kell megtanulnia, hogy az általa kiválasztott tudás mennyire hiteles, és mit ér a számára. – A digitális kor ezért új, kritikus gondolkodást is igényel, a fiatalokat erre kell megtanítani – tette hozzá.