Veszély és lehetőség a digitális kor

Több millió munkahelyet gépek és intelligens programok vesznek át a következő tíz évben.

Harmincöt év múlva egyetlen számítógép egymilliárd emberi agy kapacitásával rendelkezik majd – állítja Gerd Leonhard svájci jövőkutató. Az amerikai The Wired magazinban 2015 egyik legbefolyásosabb technológiai alakjának választott Leonhard a múlt héten a Magyar Tudományos Akadémia meghívására tartott előadást Budapesten. Szerinte válaszút előtt áll az emberiség: a technika fejlődése vagy felemészt minket, vagy etikus fejlesztési elveket követve, segítségével új evolúciós szintre léphetünk. A jövőkutató úgy véli, a helyes úton maradni nehezebb lesz, mint gondolnánk. Miközben ugyanis az emberi fejlődés egyenletes ütemű, az infokommunikációs technológia fejlődése sokkal gyorsabb, exponenciálisan nő. Vagyis Leonhard számításai szerint a gépek intelligenciája hét év múlva maga mögé utasíthatja az emberi agy képességeit.

A nagy infokommunikációs cégek fejlesztésének fő iránya kivétel nélkül a mesterséges intelligencia – mondta a jövőkutató. Leonhard a Google-t hozta fel példának: miután az amerikai cég keresőprogramjával monopolhelyzetbe került a világhálón, mára az egyik legbonyolultabb számítások elvégzésére képes mesterséges intelligenciát fejlesztette ki. Két hete, az AlphaGo nevű programjuk kínai sakkban (go) verte el Fan Huit, a sportág európai bajnokát. Erre pedig korábban mesterséges intelligencia még nem volt képes.

– Fontos megjegyezni, hogy a Google nem egy kínai sakkprogramot készített, hanem egy olyan algoritmust, amely képes a tanulásra – mondta Leonhard, s hangsúlyozta, az önfejlesztésre képes programok kutatása elsősorban piaci szempontból vált fontos tényezővé.

– Az IBM szuperszámítógépe, a Watson olyan emberközpontú döntéseket hoz adatfolyamok elemzésével, mint egy szervezet dolgozóinak szisztematikus leépítése – mondta előadásában a kutató. Leonhard tehát az infokommunikáció fejlődésének egyik legtöbbet tárgyalt etikai problémáját veti fel.

A Világgazdasági Fórum januárban megjelent tanulmánya szerint a technika fejlődésével hétmillió állás került veszélybe. A negyedik ipari forradalomként emlegetett jelenség az egészségügyi dolgozókat sújtja majd elsősorban – állítja a „Foglalkozások jövője” című dokumentum. Szintén tömeges leépítések várhatók az irodai és az adminisztratív munkakörökben, miközben a menedzsment, a mérnöki és matematikai tudással rendelkezők új lehetőségekre számíthatnak.

Korábban a Citibank és az Oxfordi Egyetem készített elemzést, amiből kiderül, az Európai Unióban 2025-ig kilencmillió állást teremthet a digitális forradalom, miközben várhatóan sokkal több válik helyettesíthetővé. Az automatizáció tehát új távlatokat nyit majd, azonban csak pár ember számára – áll az elemzésben. Ezek pedig a tőkések és a magasan képzettek lesznek, miközben a középosztály és a szegényebb rétegek képviselőinek súlyos áldozatokat kell majd hozniuk. Az általuk végzett munkákat gépekkel helyettesítik majd, ezért át kell képezniük magukat, egyes esetekben otthonuktól távol kell munkát vállalniuk.

A kutatás – egy 2014-ben készült elemzésre hivatkozva – említést tesz a magyar munkahelyekről is. A brüsszeli központú Bruegel kutatóintézet szerint a magyar munkahelyek 55 százaléka válik a gépek által helyettesíthetővé. Az Európai Unióban vizsgált huszonnyolc ország közül Magyarország így a hetedik helyen áll. A Citibank és az Oxfordi Egyetem közös kutatása a Világbank elemzésére is hivatkozik. Ebből kiderül, az Egyesült Államokban a munkahelyek 47 százalékát veszélyezteti a digitalizáció, miközben ez a szám Kínában 77 százalék, Etiópiában pedig 85 százalék.

A változás tehát átrendezi majd a globális munkaerőpiacot. A brit hetilap, a The Economist szerint a változás a fejlődő országokat érinti majd különösen kedvezőtlenül (lásd infografikánkat). Legutóbbi számában a multinacionális vállalatoknak a Fülöp-szigetekre telepített telefonközpontjain keresztül mutatja be az új piaci folyamatokat. A dél-ázsiai országban 1,2 millió ember dolgozik valamilyen multinál, ezek a – jórészt – fiatalok a nemzeti össztermék 8 százalékát adják. Többségük egyszerű munkafolyamatokat végez, valamint rengeteg a telefonos ügyfélszolgálati munkatárs: a foglalkoztatottak 26 százaléka dolgozik ilyen munkakörben, ezzel a Fülöp-szigetek a világranglista élére került.

Brit infokommunikációs cégekre hivatkozva a The Economist azt írja: bár a telefonos ügyfélszolgálati munkatársak munkáját a közeljövőben nem lehet digitalizálni, az egyszerűbb szellemi feladatok napjainkra már kiválthatóvá váltak. Egyre több cég vásárol ilyen intelligens szoftvereket, ezáltal megfordulni látszik a nagyvállalatok évtizedek óta folytatott, keletre vándorló stratégiája. Az Everest Global piackutató cég felmérése arról ír: a korábban tömegével kitelepített telefonos ügyfélszolgálati munkakörök az üzleti angolt szebben beszélő európai és észak-amerikai országokba vándorolnak vissza. A fejlődő országokban dolgozó fehérgalléros alkalmazottak így a robotok és nyugati embertársaik miatt veszíthetik el a munkájukat.

– A digitális átalakulás az oktatás területén is új perspektívát követel – válaszolta kérdésünkre Pléh Csaba agykutató, Széchenyi-díjas magyar pszichológus. A neves tudós az MTA említett eseményén mondott beszédét követően válaszolt megkeresésünkre. Pléh Csaba nem osztja a kétkedők véleményét, szerinte a digitális fejlődés számtalan lehetőséget rejt az egyén számára. – Az autó feltalálásával sem változott meg az emberiség, az autóvezetéssel azonban számtalan új képességre tettünk szert – hozza fel példának a változás pozitív hatásait a kutató.

Kérdésünkre elmondta, az infokommunikáció fejlődésével a magyar közoktatásnak is fel kellene vennie a versenyt. – Nem dughatjuk homokba a fejünket azzal, hogy ragaszkodunk a klasszikus irodalomórákhoz – mondta a tudós. Szerinte a digitális írástudás elsajátítására kell törekedniük a tanároknak, rögtön a kézírás és olvasás megtanítását követően. A fiatal generációk érvelési képessége már az új technikai környezetben fejlődne, így azt eredményesebben használhatnák fel.

– Jelenleg a zárt rendszer érvényesül, a fiatalok fentről előkészített csomagokban kapják az információt – vélekedett Pléh Csaba, aki szerint a digitális átalakulással az úgynevezett „bolti rendszer” valósult meg. Ebben az információ határtalan, a fogyasztónak pedig azt kell megtanulnia, hogy az általa kiválasztott tudás mennyire hiteles, és mit ér a számára. – A digitális kor ezért új, kritikus gondolkodást is igényel, a fiatalokat erre kell megtanítani – tette hozzá.